Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-19
19 európai Egyetem (CEU) tanára, kutatásve zető. Méray Tibor - Párizsban élő újságíró, Fejtő Ferenc egyik legrégebbí barátja, pályatársa. Közös együttműködésüknek köszönhető például, hogy napra pontosan 20 évvel ezelőtt, 1988. június 16án emlékművét állítottak Nagy Imrének a párizsi Pére Lachaise temetőben. Agárdi Péter - irodalomtörténész, aki 1973 óta kutatta Fejtő Ferenc munkásságát. 1982ben ő írta róla az első monográfiát (Értékrend és kritika), azóta is többször publikált Fejtőről. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem iga zgatója, művelődéstörténetet, sajtó- és médiaismereteket, valamint egyéb kulturális jellegű tantárgyakat oktat. Horváth Zoltán - újságíró, a H VG főszerkesztőhelyettese Gölöncsér József- 20052006os franciaországi Magyar Gazdasági Év miniszteri biztosa, jelenleg a saragosai világkiállítás kormánybiztosa. vissza Rendszerváltás és az állam felbomlása Felvidék.ma 2008.06.19. Manapság ismét sokszor szóba kerül a rendszerváltás, hiszen országunkban a bársonyos forr adalom miatt több kommunista vezető a mai napig hatalmon van. Hamberger Judit tanulmánya, mely a Históriában jelent meg, ezt az időszakot elemzi. Szlovákiában az 1989es fordulat nem csak azt jelentette, hogy az ország demokratizálódik, hanem felerősítette a szlovák függetlenségi törekvéseket is. Csehszlovákia, 19891992 Csehszlovákiában a politikai fordulat az 1989. november 17én kezdődött tiltakozásokkal indult. Előzményeit az ún. normalizációs időszak (19701989) ellenzéki csoportosulásainak tevékenys ége jelentette. (Csehországban a Charta 77 és több emberi és polgári jogi független kezdeményezés, Szlovákiában ellenzéki személyek és a katolikus egyház aktivitása volt említésre méltó.) E szervezetek 1988tól kezdték nagyobb nyilvánosság előtt is hallatn i a hangjukat. A cseh és a szlovák ellenzéki akciók irányultsága nem volt egyforma: míg a szlovákoknál a vallásszabadság és a szlovák nemzeti kérdés megoldása, addig a cseheknél az egyéni emberi és politikai jogok kerültek előtérbe. [...] A cseh és a szlov ák ellenzék nem egyesült, de volt közöttük kontaktus, és nem akadályozták egymást. I. A "bársonyos forradalom" Tüntetések 1989. november 17én legális megemlékező tüntetés kezdődött (1938. november 17én a nácik bezárták a cseh felsőoktatási intézménye ket), amely rendszerellenes tüntetéssé alakult, rendőri beavatkozással. A tüntetések több napon keresztül folytatódtak, s már nem csak a diákok és színészek vettek rajtuk részt. 1989. november 19én Prágában megalakult az ellenzéki Polgári Fórum (OF), nove mber 20án pedig Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN). E mozgalmak november 21. után felvették egymással a kapcsolatot, kijelölték maguk közül a hatalommal való tárgyalások képviselőit, és országszerte kezdték kiépíteni szervezeteiket. [...] A hatalom szétesése November végére a Csehszlovák Kommunista Párt (CSKP) elveszítette a tényleges politikai hatalmat. Az ideges kapkodás tömeges belső leváltással párosult, és az események alakulását és a további fejlődést egyre inkább a Polgári Fórum ( és később a Nyilvánosság az Erőszak Ellen [NYEE]), valamint az Adameckormány közötti egyezkedések és tárgyalások határozták meg. Nyomásgyakorlásként november 27én manifesztációs általános sztrájkot szerveztek, november 29én pedig megkezdődtek a kerekas ztaltárgyalások a szövetségi kormány és az ellenzéki delegációk között. A szövetségi kormány delegációját a cseh Adamec és a szlovák Marián Calfa vezette. A kerekasztaltárgyalások 1989. december 10én a nemzeti megegyezés kormányának megalakulásával érte k véget, mely kormánynak a kommunista M. Calfa lett a miniszterelnöke. Az új szövetségi kormányban az erőminisztériumok megmaradtak részben a kommunisták, részben a népfrontba tömörült pártok (mint a Csehszlovák Néppárt) felügyelete alatt. [...] Havelt 198 9. december 29én választották ideiglenes (majd 1990. július 5én rendes) köztársasági elnökké. A régi rend lebontása [...] Az ideiglenes elnökválasztás után, az első szabad választásokig egy sor olyan forradalmi lépést tettek, amelyekkel lebontották va gy likvidálták a bolsevik rendszer jogi alapjait és támaszait. Lefegyverezték a politikai rendőrséget, az állambiztonsági szolgálatot, lebontották vagy átalakították több intézményt. [...] Biztosították a politikai pluralitást, melynek nyomán számos politi kai mozgalom és párt jött létre.