Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-19
20 1990 első hónapjaiban több olyan folyamatot beindítottak, amelyek az ország politikai, gazdasági és társadalmi- szociális átalakítását szolgálták, de később tragikusan befolyásolták a cseh- szlovák viszonyt. A legjelentőse bbek: a nehézfegyvergyártás leépítése, amely szociálisan és gazdaságilag elsősorban Szlovákiát érintette (1991re 12%os lett a munkanélküliség, míg Csehországban csupán 5%os), valamint a mezőgazdaság átalakítása és a dotációk megvonása. A régi struktúrá k lebontásának fontos lépése volt a politikai pártokról, a gyülekezési szabadságról, a választójogról szóló, valamint több, egyéni és polgári jogra vonatkozó törvény. Ugyanígy fontosak voltak a gazdasági kapitalizmus megújításának első törvényei 1990 tavas zán (a tulajdonformák egyenjogúsítása, a részvénytársaságok és a szabadabb kereskedés, a magánvállalkozás engedélyezése). A bírósági és bíróságon kívüli politikai rehabilitációk törvényi szabályozása is ekkor született meg. A rehabilitáció mellett jelentős és társadalomlélektanilag igen fontos a restitúciós és a privatizációs törvények meghozatala (1990 vége), valamint a vagyonok visszaadásának és a privatizáció folyamatának a beindítása (1991től). Az 1990es évek elején, a választási kampányban merült fe l az átvilágítás politikai szükségessége, amelynek végrehajtására szövetségi parlamenti vizsgálóbizottságot is létrehoztak, és aminek eredményeként 1991. október 4én elfogadták a Csehországban jelenleg is érvényes átvilágítási törvényt. II. Az új rendsz er születése Választások, pártosodás Az 1990. júniusi első szabad választás még csupán a szocializmus elutasítására irányuló népszavazás volt. A hogyan tovább kérdését az elkövetkező évek, a két választás közötti időszak döntötte el, amikor Csehszlovákiá ban kialakultak a versenyeztető többpártrendszer feltételei. Az ellenzéki mozgalmak (Polgári Fórum Csehországban, Nyilvánosság az Erőszak Ellen Szlovákiában) mellett 1990 elejétől pártok is szerveződtek, melyek folyamatosan átalakultak, megszűntek, illetv e újak jöttek létre. [...] Az 1992es választások idejére a cseh politikai életben a hagyományos jobb- és baloldali pártosodás alapjai teremtődtek meg, amelyben a jobboldali polgári erők voltak túlsúlyban. Szlovákiában viszont olyan széles baloldali és n emzeti irányultságú mozgalmak és pártok alakultak (közöttük a legnépszerűbb, a NYEEből kivált Vladimir Meciar Demokratikus Szlovákiáért Mozgalma, amely megnyerte az 1992. évi parlamenti választásokat), amelyek alapvetően baloldali és kollektivisztikus ért ékrend alapján álltak. Ezzel világossá vált, hogy az eltérő politikai színtér, politikai értékrend és kultúra miatt az ország két nemzeti köztársasága demokratikus körülmények között nem egyeztethető össze. A kommunista párt csak a szlovák országrészben reformálta meg magát, és Demokratikus Baloldal Pártja néven az 1990. évi választásokon önállóan indult. A cseh országrészben a kommunista párt mindvégig megmaradt kommunistabolsevik programjánál és nevénél. Mindkét baloldali párt általában a második vagy harmadik legerősebb pártként szerepel. A csehszlovák pártrendszer másik sajátossága, hogy a szélsőjobb- és a szélsőbaloldali pártok a szabad választások kezdetétől parlamenti pártokként tevékenykedtek. Gazdasági átalakítás Az 1990. júniusi választások után az ország gazdasági és politikai jövőjét, annak formáját (kapitalizmus, szocializmus vagy harmadik út) az elkövetkező hónapok vitái döntötték el. A harmadikutas elképzeléseket a hatalomba visszatérő hatvannyolcas reformkommunisták szerették volna me gvalósítani. [...] Az ún. szürke zónából is számosan kaptak fontos pozíciókat a kormányban. [...] A parlamentben 1990 nyarán és őszén gyors tempóban készítették elő és fogadták el a radikális gazdasági reformot biztosító törvényeket. A reform közkedvelt megnevezése a "sokkterápia" és a "nadrágszíjmeghúzás" volt, amelynek hatásait az ország szlovák fele gyorsabban és radikálisabban megérezte, mint a cseh térfél. A reform jellegzetességei közé tartozott a restriktív pénzpolitika, az állami vagyon magánosít ása (azaz a kis- és nagyprivatizáció), valamint az 1948. február 25. (a kommunista hatalomátvétel Csehszlovákiában) után elkobzott vagyonok visszaadása, a restitúció. A gazdasági reform törvényei 1991 elején léptek életbe, és hatásuk tovább rontotta az a múgy is feszültségekkel terhes csehszlovák viszonyt.
