Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-08
16 A magyar és a szlovák politikus a morva határhoz közeli Szakolcán (Skalica) közösen leplezte le Juhász Gyula emléktábláját. A magyar költő két éven át tanított a helyi római katolikus főgimnáziumban. Kétszázmillió eurós l ehetőségek Népszabadság • Munkatársunktól • 2008. április 8. Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter és Dusan Caplovic szlovák kormányalelnök nyitotta meg tegnap Pozsonyban a Magyarország és Szlovákia határon átnyúló együttműködésének lehetőségeit, vala mint a MagyarországSzlovákiaUkrajna szomszédsági program eredményeit elemző tanácskozást. Ezen a két ország szakpolitikusai, megyei és helyi önkormányzati képviselői vettek részt. A szlovákoknak és a magyaroknak végérvényesen szakítaniuk kellene a kölcs önös előítéletekkel és a messianista kioktatásokkal, s a közös EUtagság és a jószomszédság adta lehetőségek minél eredményesebb kihasználására kellene törekedniük - jelentette ki Dusan Caplovic. Kiss Péter azt hangsúlyozta, hogy európai mércével mérve is sikeres projektek révén 2013ig 200 millió eurót fektethetnek be a határ menti régiók felzárkóztatására. (Sz. J. P.) vissza Két év múlva megérkezünk Európába - mondja Ivo Sanader kormányfő, aki szerint Horvátország nyitott piacgazdaságra törekszik Népszabadság • Féderer Ágnes • 2008. április 8. A legjobb példa a jószomszédi viszonyra - így jellemezte a horvátmagyar kapcsolatokat a Népszabadságnak Ivo Sanader miniszterelnök, aki a múlt heti NATOcsúcs és Bush kétnapos zá grábi látogatása után ma Budapesten tárgyal Gyurcsány Ferenc kormányfővel. Közös történelmi múltunknál közös európai jövőnk talán még fontosabb - mondja a horvát kormányfő. Ivo Sanader úgy látja, hogy igazi partnerségnek nevezhető a két ország viszonya. - Magyarország aktívan támogatta NATOmeghívásunkat, és az EUtagság elnyeréséért tett erőfeszítéseinket is segíti. Olyan barát, aki mindig mellettünk áll, amikor szükségünk van rá - vélekedik Sanader, aki országa múlt heti meghívását az atlanti katonai szövetségbe történelmi jelentőségűnek nevezi, és a horvát demokrácia érettségének felismeréseként értékeli. Sanader a múlt hét végén az amerikai elnök zágrábi látogatása kapcsán tartott beszédében meglepően békülékenyen beszélt például Szerbiáról: "ők is megfizették az árat a múltért". A Népszabadság kérdésére azt mondja: most már csak előre kell nézni, a horvátok végre "hazamennek a nyugati országok családjába", ahová szerinte mindig is tartoztak. A következő cél pedig az uniós tagság. A legnagyobb kérdé s persze még mindig a dátum, azaz mikortól lehetne teljes jogú tag Horvátország? - José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke maga jelölte ki 2009et a csatlakozási tárgyalások befejezésére - közli Sanader. - Nagyon komolyan vesszük a szavait, reng eteg munka áll még előttünk, de magabiztos vagyok, hiszek abban, hogy sikerrel járunk. Az a célunk, hogy két év múlva megérkezzünk Európába. Ehhez azonban a közigazgatás teljes átalakítására és igazságszolgáltatási reformra lesz szükség, a mindent átszöv ő korrupció felszámolására, valamint a valós piaci viszonyoknak megfelelő gazdasági helyzet kialakítására. Ide értve például a privatizáció felgyorsítását és a jugoszláv időkből megörökölt presztízsnagyüzemek (például öt hajógyár) felszámolását, legalábbis mértéktelen állami támogatásának beszüntetését. A külföldi cégek vezetői egyelőre nagyon morognak; Magyarország egyébként a hetedik a horvátországi befektetők sorában, a Mol, a CBA és az OTP mellett sok száz magyar cég vállalkozik a határ túloldalán. Az osztrákok, akik talán a legtöbb pénzt vitték eddig Horvátországba, a napokban már perrel is fenyegetőztek a nehézkes horvát ügyintézés miatt, ami - állításuk szerint - inkább balkáni, mint európai tempó. - Nyitott a gazdaságunk - válaszolja erre a horvá t kormányfő. - Fölösleges lenne bármit bizonygatnom, a magyar befektetők is meggyőződhettek már erről. Ugyanazok a szabályok vonatkoznak a horvát cégekre, mint a külföldi
