Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-19
31 Markó Attila kisebbségügyi államtitkár lapunknak elmondta, reális esély lát arra, hogy az idei kampányban újra felerősödjenek a nacionalista hangok. „A többségében magyar ok lakta településeken a megyei tanácselnökválasztásnál a román jelöltek nem közös fejlesztési program miatt indítanak majd közös jelöltet, hanem azért, hogy ne kerüljön magyar az önkormányzatok élére” – mondta az államtitkár. vissza Fogyatkozó erdélyi magyarság ÚMSZ 20080318 23:59:38 A magyar népesség a többségi lakosságnál jóval gyorsabban fogy, ennek ellenére a romániai lakossághoz viszonyított aránya a következő 30 évben aligha esik a jelenlegi parlamenti küszöb al á. A prognózis a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet tanulmányában fogalmazódik. A jelenleg közel másfélmilliós romániai magyarság a következő harminc évben egymillióra csökken – derül ki A magyar népesség előreszámításának lehetőségei Erdélyben c ímmel közzétett tanulmányból. A dokumentum szerzője Kiss Tamás és Csata István, a tavaly állami finanszírozással létrejött Kisebbségkutató Intézet két munkatársa. A tanulmány készítői – az intézet megfogalmazott céljával összhangban – közpolitikai szempont ból hasznosítható kutatást végeztek. A dokumentum több lehetőséget vizsgál. Az alapverzió szerint a magyar népesség száma Erdélyben 2022re 1 132 000, 2032re pedig 1 008 000 főre csökken. Ez 30 év alatt összességében 29,6 százalékos fogyást jelent. A kül önböző korcsoportok lélekszáma természetesen eltérően alakul: míg a 65 év fölöttiek száma 3,4 százalékkal növekszik, addig a 0 – 19 éveseké 43,6, a 20 – 64 éveseké 33,4 százalékkal csökken. Asszimiláció A tanulmány számol a migrációval és asszimilációval is. A két szociológus hipotézise értelmében az évente elvándorló magyarok száma a 2002es 8 000 fő körüli értékről 2032re 4 000re csökken. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált harminc éves periódusban összességével mindegy 181 000 magyar elvándorlásával kell szá molni. Ugyanakkor az asszimilációs veszteség 20 – 21 ezer főre becsülhető, ha feltételezzük, hogy a vegyes házasságok jelenleg 18 százalékos aránya nem emelkedik jelentős mértékben, illetve a vegyes családokon belüli etnikai szocializációban nem történik há trányos eltolódás. A 2002ben végzett népszámláláson a vegyes családok mindössze harmada regisztrálta gyermekeit magyarként. Migráció A tanulmány vizsgálja a magyar népesség fogyásához vezető tényezők egymáshoz viszonyított arányát is, és rámutat: a tete mes népességfogyás egyik oka éppen az elvándorlás. A migráció ugyanis a demográfiai szempontból reproduktív korosztályokat érinti, így a korstruktúra torzulásán keresztül a születésszám csökkenéséhez és a nyers halandósági arányszám növekedéséhez is hozzáj árul. A migráció tényleges hatását abban az esetben tudjuk felmérni, ha az alapverziót egy migrációval nem számoló forgatókönyvvel vetjük össze, bár ennek a forgatókönyvnek a megvalósulási esélye az erdélyi magyar népesség vonatkozásában minimális – muta tnak rá a szerzők. A migráció nélküli változatban a magyar népesség 2022ben 1 273 400, 2032ben 1 200 300 lelket számlál, ami az alapverzióhoz képest 16%os különbséget jelent. A migráció a termékeny korú nők számának a csökkenésén keresztül hat a helybe n maradó népesség reprodukciós képességére. Ez a születésszámokban is megmutatkozik. Az alapverzió szerint 2032ben 7,7 ezer magyarként regisztrált gyermek születik, ami 19 százalékkal kevesebb a migráció nélküli változatban kapott 9,5 ezres értéknél.
