Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-19
32 Regionális fenyegettség A kilátások regionális szinten nagymértékben különböznek elsősorban attól függően, hogy mekkora a magyarok aránya az adott régión belül, illetve mekkora hányaduk él urbánus környezetben. A legkedvezőtlenebbek a kilátások BrassóNég yfalu, Szeben, Hunyad, Temes és Krassó – Szörény régióban, ahol a szociológusok számításai szerint harminc év alatt a magyar népesség megfeleződik, átlagéletkora pedig eléri az 55 évet. Ezeken a területeken a magyar népesség átlagéletkora jelenleg is 45 év körül van. A vegyes házasságok aránya Brassó – Négyfalut leszámítva meghaladja az ötven százalékot. Az erőteljes asszimilációs folyamatok mellett a magyarok elvándorlása is jelentős ezekről a területekről: a fiatalkorú népesség csökkenése a 75 százalékot is eléri. Ilyen körülmények között az is elképzelhető, hogy asszimilációs folyamatok a jelenlegi ütemhez viszonyítva is felgyorsulnak, illetve a magyar identitás újratermelődése a homogén házasságra épülő családok esetében is kérdésessé válik. A rossz de mográfiai perspektívával rendelkező régiók közé sorolható Kolozsvár, Dés, Torda, Nagybánya, Máramarossziget, Arad, Nagyszalonta és Fehér megye. Szalontát leszámítva ezek a magyar – román interetnikus együttélés egy jól elkülönülő típusát alkotják. A magyarok súlyozott aránya tíz és húsz százalék közötti, így ezeket a régiókat már nem nevezhetjük etnikai ütközőzónának, hanem inkább szórványnak. Olyan területek ezek, ahol az idegen etnikai környezetben a a magyarság nem tudja újratermelni önmagát. Erre utal, hogy a vizsgált régiókban a vegyes házasságok aránya 25 – 40 százalékos, az intergenerációs asszimiláció a magyar nők által szült gyermekszámhoz viszonyítva pedig 10 – 20 százalékos. Amellett, hogy a generációs utánpótlást befolyásolják, a vegyes házasságok n agy aránya a magyar népesség kulturális és társadalmi kötődéseit is átalakítja. Ahol 25 – 40 százalékos a vegyes házasságok aránya, erősen problematikus párhuzamos magyar társadalmakról vagy életvilágokról beszélni. Ezeken a területeken a jelenleg működő magyar intézményrendszer (oktatási, kulturális intézmények, újságok) és a magyar elit által birtokolt pozíciók (politikai, adminisztratív képviselet) középtávon veszélybe kerülhetnek. A magyarok aránya és pozícióvesztése ezeken a területeken lehet a leglát ványosabb. Tanulságok Az erdélyi magyar népesség legnagyobb lélekszámú generációi 1967ben és 1968ban, az abortusztilalmat követő években jöttek világra. Ezekben az években egy korábbi becslések szerint 37 000 körüli magyar gyermek született.
