Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-21
32 Az albán n yilatkozatok nem hatották meg a szerbeket. Momir Kaszalovics, a belgrádi kormány mitrovicai főképviselője a HVGnek elmondta: a szerbek - csakúgy, mint a szerbiai kormány tagjai - semmisnek tekintik a függetlenségi nyilatkozatot. "Az ENSZszel és a Kforral hajlandóak vagyunk továbbra is együttműködni, s csak annyit kérünk, vigyázzanak életünkre és házainkra. Az EU által Koszovóba irányított EULEXszel viszont nem foglalkozunk. Megakadályozni ugyan nem tudjuk a misszió érkezését, ám minden eszközzel akadályo zni fogjuk tevékenységüket" - ígérte a szerb vezető. Kaszalovics a Koszovó elismerésére utaló budapesti nyilatkozatok kapcsán kijelentette: Magyarország kénytelen volt engedni a washingtoni nyomásnak. "Belgrád természetesen megfelelő választ fog adni" - mo ndta Kaszalovics, hozzátéve, hogy első lépésként hazahívják nagyköveteiket a Koszovót elismerő országokból. A szerb politikus úgy véli, a belgrádi kormánykoalíció nem hullik szét Koszovó elválása miatt, Vojiszlav Kostunica kabinetjének tagjai ugyanis végül nagyjából egységes álláspontra jutottak, s nem hajlandók Koszovó "eladásával" megvásárolni Szerbia EUtagságát. "Meggyőződésem - tette hozzá , hogy Szerbia polgárainak többsége nem támogatja a mindenáron való EUtagságot." A szerbek a HVG ENSZforrásokb ól származó értesülései szerint már előre igyekeznek befűteni az uniós EULEX missziónak. Amióta napirendre került az EU szerepvállalása, a szerbek még a helyi ENSZkormányzatban (UNMIK) dolgozó uniós képviselőkkel szemben is bizalmatlanok és ellenségesek. Az UNMIK ezért - a feltűnést kerülve - úgy döntött, nem küldi szerbek lakta területekre az európai integrációs szervezet embereit. Az EULEX nem csak a szerb rosszallás miatt kerül nehéz helyzetbe. "Az albánok nem fognak igazán törődni azzal, mit mond az un ió. Koszovó immár független állam, legfeljebb gazdasági és pénzügyi függőségben lesz az EUtól" - mondta a HVGnek egy neve mellőzését kérő ENSZilletékes. Szerbiában vehemensen reagáltak a pristinai eseményekre, Belgrádban és a nagyvárosokban mindennapos ak a tüntetések. Támadás érte az USA, valamint az EU soros elnöki tisztét betöltő Szlovénia nagykövetségét, zászlókat égettek, McDonald's éttermeket vertek szét, kedden délelőtt pedig a szerbkoszovói határnál felgyújtottak egy határátkelőt. A fővárosban v asárnap és hétfőn is összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök közt - keddi lapzártánkor is kisebb tömeg gyülekezett a belvárosban , de a következő napokban is százezres demonstrációk, nagygyűlések várhatók. A pékségek sem úszták meg: Belgrádban és Új vidéken több üzletet feldúltak, Szerbiában ugyanis az albánok elsősorban pékként dolgoznak. A Vajdaság fővárosában a magyarok is terítékre kerültek: az egyik transzparens szerint ami ma Koszovóban történik, holnap ott is megismétlődhet. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint nem valószínű, hogy a szerbek a magyarokon töltik ki dühüket, de azért a veszélyt nem lehet teljesen kizárni. "Hétfőn Szabadkán is volt tüntetés - mondta a HVGnek , de magyarellenes jelszavak nem hangzotta k el." A pillanatnyi eufória sem feledtetheti a koszovóiakkal, hogy az új ország Európa legszegényebb szeglete. Szinte mindenből importra szorul, s miközben a jugoszláv időkben épült gyárak már régóta nem működnek, a pristinai kormányzat egyelőre nem jele zte, miként kívánja rendbe tenni a gazdaságot. Thaqi gyors infrastrukturális fejlesztést ígért, ám nem valószínű, hogy a stabilitást kedvelő külföldi befektetők hirtelen a térségbe rohannának. Javíthat valamit a helyzeten, hogy az EU és a Világbank nemzetk özi konferenciát tervez júniusra Koszovó megsegítésére, s Pristina azt reméli, a függetlenséget elismerő államok a bukszájukat is megnyitják. Míg az új köztársaság a gazdaság talpra állításával lesz elfoglalva, a világnak egy sajátos helyzetet kell kezeln ie. A második világháború vége óta most változtak meg először az országhatárok az érintet fél és az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hozzájárulása nélkül. Belgrád és Moszkva az utóbbi hetekben többször is figyelmeztetett: Koszovó precedenst teremt, s világs zerte megélénkülhetnek az elszakadási mozgalmak. Borisz Tadics szerb elnök hétfőn - miután Belgrád is kérte a BT azonnali összehívását - közölte, mostantól egyetlen ország határai sincsenek többé biztonságban. Koszovó sajátos eset, a világ semmilyen más r észén sem tekinthető precedensnek - hangoztatta viszont hétfőn az USA, miután elismerte az új államot. Ugyanezt mondta ki a közben Brüsszelben késhegyig menő alkudozás nyomán elfogadott - ellentmondásai ellenére valóságos győzelemként ünnepelt - közös EUá lláspont is, amely a tagállamokra bízta a döntést, hogy "nemzeti gyakorlatukkal és a nemzetközi joggal összhangban" alakítsák kapcsolataikat Koszovóval. Az egységes fellépés látszatát csak azon az áron sikerült elérni, hogy hitet tettek az ENSZ alapokmánya és a helsinki záróokmány két alapelve - a szuverenitás és területi integritás - mellett, amelyeket a tagállamok többsége azonmód félre is söpört a koszovói helyzet különlegességére hivatkozva.
