Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-21
8 merülhetnek fel, a nemzetközi közösségnek pedig az albánokkal kapcsolatban is különböző problé mákkal kell szembenéznie – erről Klaus Kinkel , a német diplomácia korábbi irányítója beszélt a Népszabadságnak adott interjújában (Nsz 7.o.) Júniusban donorkonferencia várható az új állam szükségleteinek fedezésére − Koszovó Euró pa Palesztinája − Koszovó még évekig a nemzetközi szervezetek köldökzsinórján lógó protektorátus maradhat, egyfajta „európai Palesztina” (remélhetőleg robbantások nélkül) (Vg) Cikkek: Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke − Román érdek a szé tforgácsolás Erdélyi Riport 2008.02.21. Korántsem zárult le a Székelyföld fejlődéséről szóló vita, mely időközben kitágult az autonómiával kapcsolatos véleményekkel. Demeter János úgy véli, létezik együttműködés a székely megyék, települések között, de politikai képviselet nélkül esély sincs a felzárkózásra. A Kovászna Megyei Tanács elnökével Simon Judit beszélgetett. n Öntől is azt kérném először, értékelje azt a Csutak István által közzétett vitairatot, melyről, a székek szerepét is érintve, sok szó es ett az utóbbi hetekben. Mit gondol minderről? Azért nehéz válaszolnom erre a kérdésre, mert Csutak Istvánnal rég együtt dolgozunk a regionális kérdéseken. Nem én tanácsoltam neki, hogy ezt a vitairatot megírja, de sok mindenben egyezik a véleményünk. Nem az a gond, hogy vannak vagy nincsenek székek, hiszen a széki berendezkedés is egy szervezési, szervezeti forma. A gond az, hogy elveszünk a részletekben. Ha Kovászna megyében úgy rendezkednek be az emberek, hogy van Alsó- és FelsőHáromszék, vagy Hargita m egyében úgy, hogy vannak csíkiak, gyergyóiak és Udvarhely környékiek, akkor ezeket megélik a mindennapokban akkor is, ha más szervezési formát találunk ki. Ez hagyományos ugyan, de nem modern. Össze lehetne ötvözni úgy, hogy megtartani a széki berendezést, de modern és hatékony szervezeti formává átalakítva. Sajnos mindenki ősi jogokat vél felfedezni a széki berendezkedés mögött, de senki nem azon gondolkodik, hogyan szolgálhatja ez a berendezkedési forma a közös székelyföldi érdeket. Mert ha a Székelyföldr ől beszélünk, akkor tudatosítani kell, hogy erős identitástudatú magyar régió, de ez Romániában van. Azonban a nagyon erős térségi érdeknek kell mindent alárendelni: a szervezési formát, a politikát. Ha úgy látjuk, hogy a széki berendezkedés nem tudja mego ldani, hogy a régiós érdek érvényesüljön, akkor le kell mondani róla. Csakhogy anynyira erősen él az emberekben ez a berendezkedés, hogy inkább azon kellene gondolkodni, hogyan állítjuk a Székelyföldügy szolgálatába. n Egész mást javasol Ráduly Róbert cs íkszeredai polgármester: szerinte egyesíteni kellene Hargita és Kovászna megyét. Antal Árpád és Tamás Sándor pedig egy újabb testület alapítását javasolta helyi vezetők, illetve képviselők és szenátorok részvételével. Mit gondol e felvetésekről? Egyik fél lel sem értek egyet. Ráduly Róbert egy egységként kezelendő közigazgatási terület lehetőségét villantja fel, amiben van pozitív szándék. Azonban ha megnézzük, hogy a jelenlegi választási törvény alapján hány szenátora és képviselője lehet a székelyföldi ma gyarságnak, ha két megye külön közigazgatási entitás, s hány lenne akkor, ha összeolvadnának, akkor könnyen kiszámítható, hogy a reprezentativitást tekintve nekünk jobb a mai helyzet. Tamás Sándor és Antal Árpád felvetésének bizottságosdiíze van számomra. Ha már fórumokra gondolunk, egy olyat kell kitalálni, ami reprezentatív, s a döntéseit érvényesíteni tudjuk, hogy az átlagember is elfogadja ezeket a határozatokat. Ez választott testület kellene hogy legyen, ami akkor lenne érdekes, ha az országban megtö rténne a regionális átszervezés. A Székelyföld önálló fejlesztési régió lehetne, és ennek a régiónak a tanácsába olyan személyek kerüljenek, akiknek a döntéseit mindenki elfogadja. Naiv elképzelés csak politikusokból és önkormányzati vezetőkből összeállítani, mert akkor hol a civil szféra, hol van az értelmiségiek képviselete, akik szakértelmére, tudására szükség van?