Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-21
9 n Gondolja, hogy ha létrejönne a különálló székelyföldi fejlesztési régió, végre összefognának a szék ek, városok, megyék? Ebben a pillanatban is összefogunk a közös érdekeinkért. Folyamatban van két olyan óriási projekt, amelyhez a két megye kvázi összes önkormányzata egyetlen egyesületbe tömörült. Ez nem pro Székelyföld egyesület, hanem célorientált egy esület. A Kovászna és Hargita megyei integrált hulladékmenedzsment közös projektjéről van szó. Ebben az egyesületben benne van a két megyei közgyűlés és 140 önkormányzat. Ezek az emberek tudnak együtt dolgozni. Vannak nagyszabású ivóvízbevezetési és csato rnázási terveink, szintén számos székelyföldi önkormányzat dolgozik együtt a közös célért. A borvíz útja elnevezésű közös turisztikai tervben is 16 Hargita és Kovászna megyei önkormányzat, település vesz részt. Arról nincs szó, hogy az emberek nem beszélne k egymással, nem kommunikálunk, nem dolgozunk együtt. Az igaz, hogy lehetne sokkal jobban csinálni, de ehhez nem klasszikus közigazgatási együttműködés szükséges, hanem politikai döntés mentén való együttműködés. n Bognár Zoltán és Pozsonyi László politol ógusok úgy vélik, hogy az RMDSZ reformja, átalakítása lenne az üdvözítő megoldás. Milyen összefüggést lát a Székelyföld modernizációja és az RMDSZ korszerűsítése között? Régóta foglalkozom azzal, miképp tudná az RMDSZ hatékonyan szolgálni a Székelyföld üg yét. Világos, hogy politikai képviselet nélkül semmit sem tehetünk a térségért. Ki lehet találni a választás szabadságát vagy bármilyen szlogent, a lényeg, hogy az erdélyi és ezen belül a székelyföldi magyarság parlamenti, illetve politikai képviselet nélk ül semmit nem tud elérni. Az RMDSZnek viselkedésbeli kettősséget kell tudni mutatnia, mert más a szórvány, és más a Székelyföld problémája. Többször javasoltam: úgy kellene megszervezni az ügyvezető elnökséget, hogy külön ügyosztály foglalkozzon ezzel a t érséggel, mert a Székelyföld dolgát nem lehet öszszekeverni semmiféle más erdélyi vagy romániai magyar üggyel. A Székelyföldnek meg kell adni a maga súlyát. Fontos politikai döntéseket kell hozni. Nem reklámdöntéseket, hanem olyanokat, melyeket fel lehet v állalni, és ezeknek minden egyéb döntést alá kell rendelni. Időnként mérlegre kell tenni, mi a fontosabb: építeni ma tíz sportcsarnokot, vagy kilépni a kormányból, mert nincs regionális átszervezés, s nincs egy egységesen kezelhető önálló székelyföldi fejl esztési régió. Akkor inkább amellett döntök, hogy nem veszek rész abban a kormányban, ahol ilyen döntéseket lehet hozni, mert ez komolyabb kérdés, mint tíz sportcsarnok. Ezeket a döntéseket nehéz meghozni. Mindenhol mások az érdekek, esetleg egykét polgár mester azt mondja, nem érdekli a fejlesztési régió, legyen meg a sportcsarnokom, mert újra kell válasszanak. Szerintem a legfontosabb behatárolni a Székelyföldet. Megmondani, itt kezdődik, eddig tart, ez a berendezkedése, ez a regionális berendezkedés és e zzel megyünk előre. n A Magyar Polgári Párt megjelenése – melynek programjában nem szerepel az autonómia – segíti a régió fejlődését? A székelyföldi emberekben annyira erős az autonómia utáni vágy, hogy úgy vélik, ez mindenre megoldást kínál. Aki az auto nómiát tűzi zászlajára, azt az emberek szeretik. Más kérdés, szabade arra használni az autonómia fogalmát, hogy becsapják az embereket. A Magyar Polgári Szövetség elindult aláírásokat gyűjteni arról, hogy szükség vane a székelyföldi autonómiára, mert ha igen, ők majd megoldják, aztán kiderült, hogy az egész csak arra kellett, hogy sok aláírás legyen egy bizonyos támogatói listán, és aztán majd meglátjuk, lesze a programban autonómia vagy sem. Súlyos tévedés az MPP, de Tőkés László részéről is azt elhitet ni a közvéleménnyel, hogy a hangsúlyosabb decentralizáció megoldja a problémákat, mert nem oldja meg. Ez félretájékoztatás, mondhatnám azt is: hazugság. A decentralizáció egyet jelent, az autonómia meg egészen mást. Aki utóbbit vállalja fel és kívánja megv alósítani, akkor azt kell tenni, nem csak mondani. Erre az RMDSZnek vannak reális esélyei. Sok esztendő eltelt, és már az RMDSZ is látja, mely politikai eszközöket kell ahhoz mozgatni, hogy a Székelyföld elinduljon az autonóm területté válás útján. Elég t apasztalat és tudás van az RMDSZben, a kapcsolatok is adottak ahhoz, hogy meg is tudja valósítani autonómiaprogramját. A székelyföldieknek viszont azon kellene elgondolkodniuk, hogy a szétforgácsolt erő nem magyar érdek, és soha nem lesz belőle autonómia. A szétforgácsolódás román érdek, ezt észre kell venni. vissza
