Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-20
8 Jó reménységgel fogadhatjuk Koszovó függetlenségét azért is, mert a világ jobbik fele egy kisebbségi kérdésben foglalt állást. Ez az állásfoglalás pedig – már csak a koszovói önrendelkezést támogató országok önigazolási kényszere által is – segí t abban, hogy a kisebbségi kérdés nagyobb nyomatékot kapjon az Európai Unióban és a nagyvilágban egyaránt. Az erdélyi magyarság ugyanakkor empátiával viszonyulhat a szerb nemzethez is, amelyik most éli meg a maga Trianonját. Koszovó ugyanis afféle Erdélye a szerb nemzetnek. E szempontok alapján az erdélyi magyar nemzeti közösség szószólói akkor járnak jó úton, ha Koszovó függetlenségének mielőbbi elismerése, és a koszovói szerbek minél szélesebb körű autonómiája mellett szállnak síkra. Helyes volt az RMDSZ vezetőinek ilyen irányú állásfoglalása, illetve meglepő, hogy a szövetség versenytársai sokáig hallgattak a kérdésben. Egy kicsit azonban az RMDSZnek is tulajdonítható, hogy a román politikai elit úgy reagált a szövetség állásfoglalására, mintha a tyúksz emére léptek volna. Az RMDSZ ugyanis jó évtizede lemondott az önálló külpolitikáról, kifelé Bukarest csendes társaként nyilvánul meg. Elérkezett hát az idő, hogy az erdélyi magyarság felhagyjon a tájba simuló politikájával. A nemzetközi színtéren is megmut assa arcát. vissza Szerzo: Gazda Árpád OGY - Ötpárti javaslat a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumáról Budapest, 2008. február 19., kedd (MTI) - Az öt parlamenti párt közösen nyújtott be határozati javaslatot arr ól, hogy a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma váljon az Országgyűlés saját állandó intézményévé, hogy parlamenti ciklusokon átívelően működhessen. Göndör István (MSZP), Gusztos Péter (SZDSZ), Répássy Róbert (Fidesz), Rubovszky György (KDNP) és He rényi Károly (MDF) indítványa a javaslatot azzal indokolja, hogy Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia 2004. május 1jei, illetve 2007. január 1jei európai uniós csatlakozásával a magyarmagyar kapcsolatok sokrétűbbé váltak, ami szükségessé tette a magyarmagyar kapcsolatok parlamenti dimenziójának megalakítását. A határozati javaslat rögzíti, hogy kik vesznek részt a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumán, amelynek elnöke a házelnök. Az indítványban az Országgyűlés felkéri a kormányt, h ogy támogassa a KMKF testületeinek működését a szükséges információk rendelkezésre bocsátásával, vagyis rendszeresen tájékoztassa e testületeket a határon túli magyar nemzeti közösségekkel kapcsolatos lépéseiről. A KMKF feladatainak ellátásához szükséges p énzügyi fedezetet az Országgyűlés költségvetésében kell biztosítani. A Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma 2004. szeptember 10én alakult meg a különböző kárpátmedencei országok országos, vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőin ek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. Azokból az országokból, ahol nincs országos parlamentbe megválasztott képviselő, vagy számuk nem éri el a négyet, az Országgyűlés elnöke az adott országból a regio nális, vagy ennek megfelelő szintű választásokon mandátumot szerzett képviselők közül annyit hív meg, hogy az adott országból a KMKF munkájában részt vevő képviselők száma elérje a négy főt. Az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, a külügy i és határon túli magyarok bizottsága három, az Európai Parlament frakciónként egyegy képviselőt delegált a fórumba. A KMKF évi egy alkalommal, szeptemberben plenáris ülést tart Budapesten. vissza Koszovón kívül is vannak példák egy ország egyoldalú kiválására egy másik államból - HÁTTÉR Bécs, 2008. február 19., kedd (MTI/APA) - Koszovóhoz hasonlóan a történelem során számos állam jött létre oly módon, hogy egyoldalúan kivált egy másik országból, annak beleegyezése nélk ül. Belgium például 1830ban szakadt el Hollandiától, KeletPakisztánból pedig India katonai támogatásával keletkezett Banglades 1971ben. Az "anyaállam" mindkét esetben eleinte törvénytelennek tartotta az új állam létrejöttét, és érvénytelennek függet lensége kikiáltását. Ignaz Seidl osztrák nemzetközi jogász szerint, aki az osztrák hírügynökségnek nyilatkozott, ilyen esetekben az "anyaállam" elismerése egyáltalán nem is szükséges. Az sem ellentétes szerinte a nemzetközi joggal, ha egy állam azzal fenyegetőzik, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek kapcsolatokat létesítettek az általa el nem ismert új állammal. Ez különösen állt a Német Szövetségi Köztársaságra, amely a Hallsteindoktrínára hivatkozva egészen a 60as évek végéig megszakította kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek elismerték a Német Demokratikus Köztársaságot. Ehhez hasonlóan a Kínai Népköztársaság automatikusan megszakítja diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek Tajvant függ etlen államként ismerik el.
