Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-20
9 A nemzetközi jogban vitat ott, hogy egy terület, amely megfelel a szuverenitás három fő feltételének - államalkotó nép, felségterület, államhatalom - automatikusan a nemzetközi jog alanyává válike - hívja fel a figyelmet egy másik osztrák nemzetközi jogász, Alfred Verdross. Ezt cs ak a külső elismerés által szerzi meg, és akkor is csak az őt elismerő ország viszonylatában. A szuverenitás részét képezi a teljes önkormányzat is, amely azonban a nemzetközileg ellenőrzött koszovói függetlenség esetén nem áll fenn, az EUmissziónak ugyanis joga lesz egyebek között a koszovói hatóságok döntéseit visszavonni vagy érvénytelenné nyilvánítani. A teljes szuverenitáshoz hozzátartozik továbbá az alkotmányos autonómia, vagyis annak képessége, hogy az állam meg tudja határozni saját belső működését. Vannak bizonyos esetek, amelyekben nemzetközi szerződések határozzák meg egyes országok alapvető alkotmányos rendelkezéseit. Ily módon kerültek bele például az 1955ös osztrák államszerződésbe a kisebbségek jogainak védelméről szóló rendelkezése k, illetve így tartalmazta az 1878as berlini kongresszus záróokmánya a román alkotmányt. Az ilyen rendelkezések csak akkor lennének a szuverenitással összeegyeztethetők, ha a szóban forgó állam - akár nemzetközi jogi kötelezettségeinek megszegése árán - h atályon kívül helyezhetné őket. vissza A koszovói függetlenség kikiáltásának elítélésére szólította fel az EBESZt Szerbia Rácz Péter, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2008. február 19., kedd (MTI) - A koszovói függetl enség kikiáltásának elítélésére szólította fel kedden az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagországait a szerb külügyminiszter. Vuk Jeremic egyoldalúnak és törvénytelennek minősítette a szervezet bécsi székhelyű állandó tanácsának rendkívüli ülésén elmondott beszédében a pristinai parlament cselekedetét, amely Belgrád megítélése szerint ellentmond az EBESZ által vallott alapelveknek és közös értékeknek. Leszögezte, hogy Szerbia továbbra is saját részének tekinti a területet, követk ezésképpen a leghatározottabban ellenzi, hogy felvegyék Koszovót az ötvenhat államot tömörítő szervezet tagjai közé. Kifejtette, hogy Pristina magatartása súlyosan sérti nemcsak az ENSZ alapokmányát, hanem a nemzetközi jog előírásait is, mi több, prece denst teremtő jellegével veszélybe sodorhatja egész Európa biztonságát. Az utóbbi megjegyzésével arra célzott, hogy Koszovó példája ragadós lehet, és másokat is arra késztethet, hogy "kiszakadjanak demokratikus államkeretekből". Bár nem mondta ki, de érzékeltette, hogy Belgrád szemében lejáratják az EBESZ intézményét azok az országok is, amelyek "nem hallgatnak a józan ész szavára", hanem elismerik Koszovó önállóságát. Szavai szerint Szerbia továbbra is kész előfeltételek nélkül párbeszédet folyta tni Pristinával Koszovó jövőjének kölcsönösen elfogadható megoldásáról, egyvalamiről azonban nem hajlandó tárgyalni: a terület szuverenitásáról. "Koszovó önazonosságunk bölcsője, lényegi kapocs múltunk és jövőnk között. Soha nem fogunk lemondani róla!" - h angoztatta. Mivel az EBESZ konszenzusos elven működik, az egyetlen olyan fontos nemzetközi szervezet, ahol Szerbia hatékonyan felléphet Koszovó befogadása ellen. Az EBESZ több mint ezer fős ellenőrző és tanácsadó missziót működtet Koszovóban, jelenle g ez a legnagyobb vállalkozása. Az eljárási rendnek megfelelően a küldetést évente meg kell újítani, ám tavaly decemberben Moszkva és Belgrád ellenállása miatt ez nem sikerült. Január óta a misszió mandátuma csupán egyegy hónapra hosszabbodik meg, de csak addig, amíg valamelyik tagállam írásban nem emel kifogást ellene. Ha ez bekövetkezik, akkor vagy kénytelenek lesznek felszámolni a teljes műveletet - ez esetben elképzelhető, hogy az Európai Unió veszi át az EBESZ "terepmunkájának" feladatait is , vagy p edig újrafogalmazzák megbízatásának feltételeit, úgy, hogy az az összes tagállam számára elfogadható legyen. Nem véletlenül kérte hétfői nyilatkozatában az EBESZ soros elnökségét ellátó Finnország külügyminisztere a koszovói jelenlét fenntar tását a tagországoktól. Mint aláhúzta, helyzetéből adódóan a szervezet egyedülálló képességgel rendelkezik arra, hogy összefogjon a helyi közösségekkel, és velük együtt munkálkodjon a stabilitás előmozdításán és a demokratikus intézmények fejlesztésén. vissza Pristinában tárgyalt Javier Solana Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2008. február 19., kedd (MTI) - Koszovó egysége mellett, zömében szerbek lakta részének elszakítása ellen foglalt állást kedden Pristinában Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az EU koszovói missziója, az EULEX, amely átveszi a jelenlegi ENSZközigazgatás, az UNMIK feladatait, Koszovó egész területén fog tevékenykedni - jelentette ki a politikus. Ezze l anélkül, hogy nyíltan beszélt volna róla, tagadta annak lehetőségét, hogy például az új ország zömében szerbek lakta része elszakadjon, s csatlakozzon Szerbiához.
