Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya

2008-02-19

9 Carl Bildt svéd külügyminiszter, aki már vasárnap este Brüsszelben tartózkodott, úgy nyilatkozott, hogy a 27

tagú EU részéről 26 ország közös álláspontjának elfogadását reméli Koszovóval kapcsolatban.  vissza  Koszovó: kanadai diplomata szerint "háborús bűnösök" kormányozzák az

új államot Ottawa/Berlin, 2008. február 18., hétfő (MTI/APA) - Kanada volt belgrádi nagykövete szerint "háborús

bűnösökből" áll a Koszovó függetlenségét vasárnap kikiáltó pristinai vezetés. "A NATOmegszállás alatt csaknem az összes nem albán lakos

ságot elűzték (a szakadár délszerbiai tartományból), több mint 150 keresztény templomot és kolostort romboltak le" - mondta James Bissett a Junge Welt című német újságban hétfőn megjelent nyilatkozatában. Koszovó függetlensége csak újabb tápot ad a N

agyAlbániáról szőtt álomnak és tovább destabilizálja a Balkánt,

miközben sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és a helsinki záróokmányt. Egy ország területi épsége,

szuverenitása és a határok sérthetetlensége jogi alapvetések, ezeket NATOország

ok nem söpörhetik le kényükkedvük szerint az asztalról. Az Egyesült Államoknak valamiféle "perverz érdeke" fűződik ahhoz, hogy az albán fél

pártját fogja a Balkánon. Ez köztudott. Nagy csalódást okozott azonban számomra, ahogyan ebben a törekvésében

Német

ország, Franciaország és NagyBritannia alázatosan követte - tette hozzá a kanadai diplomata. "A Szerbia elleni NATOháborúnak semmi köze nem volt szerb bűntettekhez, egyszerűen az északatlanti szövetség fennmaradásának és átalakításának legitimálását szolgálta". A szerb biztonsági erők kemény fellépése

csak válasz volt a (Hashim Thaci jelenlegi koszovói miniszterelnök vezette) Koszovói Felszabadítási Hadsereg

(UCK) fegyveres felkelésére. Az UCK merényleteket követett el szerb tisztségviselők és rendőr

ök ellen, de

gyakran azoknak az albánoknak is életükkel kellett fizetni, akik nem támogatták az UCK harcát - hangsúlyozta

Bissett. A lavinát a szlovének indították el, amikor a koszovói problémát használták fel propagandaeszközként arra,

hogy igazolják saját elszakadásukat Jugoszláviától. Ez egy fenyegető NagySzerbia mítoszának volt a része - fejtegette Bissett. "Mindeközben tudni lehet, hogy az amerikai és a brit titkosszolgálatok fegyverezték fel és

képezték ki az UCKt, végül be is vetették Koszovób

an. Az eljárás, ahogyan a NATO az Egyesült Államok

szándéka szerint átalakul egy agresszív katonai szövetséggé, amely saját szakállára bárhol és bármikor támadhat,

ugyancsak előre kitervelt dolog volt. Ennek a folyamatnak része az is, hogy most Koszovónak

megadják a

függetlenséget - vélekedett Kanada volt belgrádi nagykövete.  vissza  A romániai magyar lapok a romániai magyarság helyzetének szempontjából tekintenek

Koszovó függetlenségére Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelent

i: Bukarest, 2008. február 18., hétfő (MTI) - A romániai magyar lapok a romániai magyarság helyzetének

tükrében tekintenek Koszovóra, s hétfői számaikban főleg azt elemzik, milyen precedenst teremthet a szerb

tartomány függetlenségének kikiáltása a magyar aut

onómia ügye szempontjából. A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) hasábjain Bíró Béla politológus megállapítja: Koszovónak demokratikus

körülmények között megfellebbezhetetlen joga van ahhoz, hogy maga döntse el, a terület, amelyen él, milyen

politikai közös

séghez akar tartozni. Kérdés azonban, hogy milyen alapon jelölhetőek ki a "terület" határai. Mert ha Erdélynek - írja - demokratikus joga volt kiszakadni a Magyar Királyságból, s az államon belüli

többségnek ezt nem volt joga szavazataival megakadályo

zni, akkor a Székelyföldnek vagy Kalotaszegnek is joga

lehetne kiszakadni Erdélyből, sőt az ily módon függetlenedett Székelyföldön lakó román családnak is joga volna

kertes házával kiszakadni a Székelyföldből, de maga a család is aláaknázhatná a házastársi ágy középvonalát, lévén

az asszony magyar, a férfi meg román. Ez lenne a "következetesen végigvitt" demokrácia - írja Bíró Béla. "Ennek elismerése azonban az államok végét is jelentené. A nemzetközi közösség kénytelen tehát határt szabni a

darabolásn

ak. Koszovónak joga van a kiváláshoz, Kurdisztánnak vagy Baszkföldnek azonban nincs. Hogy miért?

Csak... Azért, mert az egyik függetlenségét a világrendszer domináns államai, az Amerikai Egyesült Államok és

NyugatEurópa támogatja, a másikét meg nem. Ilyen egyszerű" - olvasható a cikkben. Ugyanebben a lapban Ágoston Hugó publicista kifejti: Koszovó a függetlenség kikiáltása után sem fog földrajzilag "máshova költözni", sem más államhoz tartozni. Mi

több, gazdaságilag képtelen önállóan megállni a lábán, s míg eddig Szerbia (nem) tartotta el, ezután a nemzetközi

közösség, legfőképpen az Európai Unió fogja. A Szabadság című kolozsvári lapban Moldován Árpád Zsolt aggasztónak tartja, hogy Koszovó leválásával

vérszemet kapnak azok a közösségek, amelyek Ju

goszlávia szétdarabolása során a különböző határok "rossz"

oldalára kerültek. Ugyancsak a Szabadságban Malin Ede megállapítja: az új állam vezetői valószínűleg eddig még