Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-02
19 Magyar jelölttel indul a szerbiai kampány Magyar Hírlap 2007 .12.31. Olyan Szerbiát, ahol nekünk is jó lesz – ezzel a jelmondattal indul Pásztor István a szerbiai elnökválasztáson. A négy vajdasági magyar párt közös jelöltje több mint tizenháromezer támogatói aláírással adta át jelentkezését a köztársasági vá lasztási bizottságnak. "Mi olyan Szerbiát szeretnénk, ahol nemzeti hovatartozástól függetlenül mindannyiunknak jobb lesz, mint most" – mondta a VMSZvezető, hozzátéve, hogy nem gondol a választások második menetére, és arról sem volt még szó, hogy a magyar ok kit fognak támogatni a második körbe jutó szerb politikusok közül. Ez attól függ, hogy miként viszonyulnak programjukhoz. A január 20ra kitűzött elnökválasztásra eddig nyolc jelölt nevezett be, a legesélyesebbek közülük a demokrata párti (DS) Boris T adic jelenlegi államfő és Tomislav Nikolic, a legnagyobb támogatottsággal bíró Szerb Radikális Párt vezetője. Pásztor István előtt kisebbségi politikus még nem pályázott elnöki posztra Szerbiában. A magyarok körében megütközést keltett Boris Tadic szabadka i kampánybeszéde, mert furcsállotta, hogy egy kisebbségi közösség elnökjelöltet állít. Az újvidéki Dnevnik című napilapban több mint húsz magyar értelmiségi támogatásáról biztosította a DS elnökjelöltjét. Az aláírók között orvosok, egyetemi tanárok, közéle ti személyiségek és ismert sportolók is vannak. vissza J. Garai Béla, Újvidék Alpesi idill és felelős nemzetpolitika Magyar Hírlap 2008.01.02. Évek óta mást sem hallunk, mint hogy Magyarország fontos szereplőj e kíván lenni a nyugatbalkáni rendezésnek. Alighanem arról van szó, hogy Kovács Lászlónak, Somogyi Ferencnek, és újabban Göncz Kingának valamilyen konkétummal illik kirukkolni a diplomácia világában, ezért élesztgetik annyira hazánk egyoldalú balkáni szer elmének mítoszát. A nemes cél persze írott malaszt csupán. Legyünk őszinték, és mondjuk ki: Magyarország érdemben semmit sem tesz a balkáni békéért. Joggal vetődhet fel, hogy a több százezres délvidéki magyar kisebbséggel játszhatjuke a pártatlan döntőbír ó szerepét? És egyáltalán, a Bem rakparton az elmúlt hat esztendőben születette egyetlen épkézláb, önálló külpolitikai kezdeményezés? Papírgyártásban világbajnok a magyar diplomácia, ez világos, néha mégis illene meglepni a világot. De legalábbis nagyobb szerénységet illene tanúsítani. Most viszont Szlovénia az uniós soros elnöke. Ők nem beszélnek a NyugatBalkánról, hanem benne élnek, ismerik a főszereplőket, a gazdaságuk virágzik, otthon is euróval fizetnek, nemzetközi tekintélyük gyarapszik. Alkalmasa k a rájuk mért szerepre. A szlovén diplomácia Koszovóügyben alighanem képes az áttörésre. Nem csoda, hogy nem az előkelő idegent alakító Budapestre, hanem Ljubljanára tekint most a világ. vissza Szlovénia vezeti Európ át − Az unió új soros elnöke elsősorban a Balkánra és a koszovói kérdésre összpontosít. Magyar Hírlap 2008.01.02. Tegnaptól – elsőként a volt szocialista országok közül – Szlovénia az Európai Unió soros elnöke. Az előttünk álló esztendőre a ljubljana i vezetés a jelek szerint megvalósítható, reális forgatókönyvet kínál. A 2004ben belépő tagállamok közül az egykori jugoszláv tagköztársaság elsőként láthatja el féléves időtartamra az unió elnöki tisztét. Luís Amado, az eddigi soros elnök, Portugália külügyminisztere a Madeira szigetén megrendezett hétfői ünnepségen jelképesen átadott egy uniós zászlót szlovén kollégájának, Dimitrij Rupelnek. Amado madeirai borral kínálta Rupelt, aki ezt mézes süteménnyel viszonozta. A ceremónia keretében a levegőbe en gedtek hétszáz olyan léggömböt, amelyek a portugál, illetve a szlovén zászló színeire voltak festve. Amado mint az unió leköszönő hivatalos elnökének képviselője elégedetten nyilatkozott az elmúlt fél évről, kijelentve, hogy országa teljesítette kitűzött c éljait.
