Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-02
20 Ljubljana külpolitikai törekvéseiben az egyik legfontosabb helyet a balkáni helyzet, különösen a koszovói válság lehetőség szerinti rendezése foglalja majd el, a másikat pedig a lisszaboni szerződés ratifikálása. "Nagy feladat áll előttünk, az eg yik legnagyobb azóta, hogy Szlovénia 1991ben függetlenné vált" – mondta Janez Jansa szlovén miniszterelnök az ország lakosságához intézett újévi üzenetében. Egyidejűleg kiderült, hogy a kormányfő két hét múlva ismerteti a szlovén elnökség kiemelt célkitűz éseit az Európai Parlament strasbourgi ülésén. A szlovén vezetés tudja, hogy EUelnökként mozgástere korlátozott, hiszen egy már meghatározott menetrendet kell követnie, a második fél évben pedig egy nagyhatalom, az unió egyik alapítója, Franciaország kö veti a sorban. Szlovénia teljes mértékben élni kíván azzal a történelmi hagyatékával, hogy Jugoszlávia része volt, és híd szerepet akar betölteni az EU és a Balkán között egy olyan pillanatban, amikor elkerülhetetlennek tűnik, hogy Koszovó albán vezetői kikiáltsák a délszerb tartomány függetlenségét. Rupel a múlt héten Brüsszelben azt mondta: szeretnék, ha ezt a folyamatot soros elnökségük végéig le tudnák zárni. Ljubljana további célja, hogy felgyorsítsa az összes volt jugoszláv tagköztársaság uniós cs atlakozását. Szlovénia egy évvel ezelőtt elsőként lépett be az euróövezetbe a 2004ben EUtaggá váló országok közül. Korábbi közlések szerint a szlovének először is a tavaly decemberben aláírt lisszaboni szerződés – vagyis az unió intézményes működési ke reteit átalakító reformszerződés – időben történő hatályba lépéséhez kívánnak hozzájárulni. Ehhez az kell, hogy minden tagország, majd pedig az EP is ratifikálja a dokumentumot. Magyarország ezt négy nappal az aláírás után elsőként tette meg. Ha az összes megerősítés időben megtörténik, akkor a 2009es EPválasztásokat már a reformszerződés adta keretek között lehet megrendezni. A féléves szlovén elnökség további prioritása a gazdasági növekedésről és munkahelyteremtésről szóló, megújuló lisszaboni straté gia továbbvitele, valamint az előrelépés a klíma- és energiaügyi kérdésekben. Szlovénia nyilvánvalóan erősíteni kívánja a NyugatBalkán európai perspektíváját, vagyis azt, hogy távlatilag a térség összes országának a jövője az uniós tagságban van. Az egy es országok azonban eltérő utat tettek meg eddig. Horvátország már 2005ben megkezdte az uniós csatlakozási tárgyalásokat, és ezeken a tananyag harmincöt témafejezetéből tizenhatot megnyitottak. Szerbia esetében a csatlakozási tárgyalásokat megelőző stab ilizációs és társulási megállapodás sincs még életben. Mi több, a belgrádi parlament a minap úgy foglalt állást, hogy Szerbia, ha elszakítják tőle Koszovót, nem kér az európai uniós tagságból. vissza MHösszeállítás Él etbe lépett a Szerbia és az EU közötti vízumkönnyítés Vajdaság.portál 2008, január 2 - 09:05 A délvidéki magyarok közül sokan attól tartottak, hogy Magyarország schengeni csatalakozásával vasfüggöny ereszkedik Szerbia és Magyarország közé. Ezzel szemben mától az utazók jelentős része különböző kedvezményekre jogosult, mivel életbe lépett a Szerbia és az Európai Unió közötti vízumkönnyítési megállapodás. Óriási volt a tumultus december 19ig a szabadkai Magyar Főkonzulátus épületénél, ugyanis aznapig adt ak ki régi C típusú vízumot. Bár ez csak magyarországi utazásra jogosít, de ingyenes volt, és továbbra is érvényes. További előnye, hogy e mellé nem kell balesetbiztosítást kötni - ellentétben a schengeni vízummal. A szabadkaiakat a szigorított határellen őrzés is aggasztja. A szerbiai vízumkönnyítés révén a lakosság több mint fele kap majd ingyen vízumot. A kedvezményezettek köréből kiesők Magyarországtól kérhetnek úgynevezett kapcsolattartási támogatást. Erre a célra az idén több mint 700 millió forint ál l rendelkezésre Ukrajna és Szerbia állampolgárai számára - erősítette meg a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára.
