Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-04
21 2. Egy hamis vád Vitapartnerem egy olyan állítást tulajdonít nekem, aminek éppen ellen kezőjét képviseltem. Szerinte azt írtam volna, hogy Nyitrára és környékére “az élet csak az új bevándorlókkal (értesd rajta a magyarokat) tért vissza”. Valójában éppen azt állítottam, amit szeretne, hogy a X. század elején történetietlen lenne itt a szláv népesség kontinuitásának megszakadását feltételezni.88 Ha az ítélete hamis, legalább a vád lehetne helytálló! 3. Mi az igazság a Breslawa Civitas feliratú pénz körül? Sajnos Peter Ratkos numizmatikai ismeretei megrekednek a belterjes irodalom határain. Ha ismerné a (P)REZLAWA CIVITAS feliratú pénz történetének tágabb irodalmát, tudná, hogy ez a pénz külföldi hamis veret, melyet Szent István király jóhírű pénzeinek utánzataként távol a Kárpátmedencétől forgalmaztak. Így tehát a (B)RESLAWA CIVITAShoz ka pcsolódó helyi irodalom, amely azt a benyomást szeretné kelteni, hogy a XI. századi Pozsonynak volt egy Bratislava féle ősi névváltozata, továbbra is csupán illúzió marad.89 4. Mi a különbség a káliz meg a száznagy közt? Peter Ratkos a minősített közép korkutató esetében nagyon meglepő, hogy nem tud különbséget tenni a káliz és a száznagy funkciója közt. A kálizok valóban a királyi fiskus pénzkezelői voltak. Azonban a Zoborhegyi apátság 1111 évi oklevele világosan megmondja, hogy “Porcus, qui tunc centur io erat” – Porcus aki abban az időben száznagy volt.90 A száznagyok – amint azt Matús Kucera és Györffy György már eléggé régen egyhangúan megállapította – vagy másként századosok a százas és tízes szervezetbe osztott királyi udvarnokok és várnépek hivatal nokai és adóbehajtói voltak.91A száznagy tehát nem a kálizok előljárója – mint Peter Ratkos állítja – hanem az adott esetben száz nyitrai adófizető lakós adókörzeti előljárója. Ez nem zárja ki, hogy Porcus száznagyi hivatalát befejezve kálizként működhesse n tovább! 5. A Peregrinusról, Nyitra város első ismert bírójáról Vitapartnerem azt állítja, hogy nem vettem tudomást Peregrinusról a városbíróról. Sajnos – ezek szerint – nem olvasta el “…Az ősi Nyitra…” c. tanulmányom 137. lapjának 4. bekezdését, ahol 12 soron át értékelem Peregrinus említésének nagy jelentőségét a városigazgatás önállósuló folyamatában! 6. Érvek nélkül cáfolni nem illik Hiányzik az indoklás Ratkos állítása mellől, mely szerint Szent Emerám bazilikája nem az alsó várban, tehát a vá rosban volt. 7. A nyitrai püspökség megalapításához A nyitrai püspökség második – azaz Árpádkori – megalapításának körülményeit a rövid tanulmány terjedelméhez viszonyítva elégségesen kifejtettem. Rámutattam arra, hogy egyértelmű datálást nehéz mondani . Éppen ezért Peter Ratkos kifogása, mely szerint Szent Lászlókori (10771095) lenne a püspökség. Könyves Kálmán 1100 körül kibocsátott I. Törvénykönyvének 22. fejezetében foglalt egyértelmű kijelentését – hogy Nyitrán akkor még csak nagyobb prépostság vo lt – meg kellene cáfolni, amit persze nem tesz meg. Kijelentése tehát mindenek előtt indoklás nélküli, de felesleges is, hiszen utaltam arra, hogy ilyen vélemény is létezik. 8. Gány és a Vágszerdahellyé lett Püspökfalva Gány és Villa episcopi (értelme: püspök falva, Püspöki) – Ratkos állításával ellentétben – nem egy, hanem két különböző falu volt. Ez világosan kiderül az oklevél szövegéből is, amely elmondja, hogy “de villa Gan in villa episcopi” Gan falutól a püspök falva felé bizonyos ároknál és a Ci pikas nevű halastónál van a határvonal. Gányról az oklevél maga mondja, hogy a galgóczi vár tulajdona, míg a püspök falva birtokosa a tulajdonos falunévbe foglalt hivatalán kívül nincs közelebbről meghatározva. A zoborhegyi apátság birtokosainak 1113. év i összeírásában Gány szomszédságában említett falu a villa episcopi – a püspök falva – kérdése mindezideig tisztázatlan volt. A szakirodalom eddig Gány egy részének tekintette. Peter Ratkos ezt a régi álláspontot ismétli. Ennek tarthatatlanságát már “Az ős i Nyitra…” írása idején felismertem és ezért önálló faluként tüntettem fel. Azonban nem tisztáztam a kérdést, melyik püspök falva volt ez a falu, és hol feküdt. Vitapartnerem ellenvetése miatt Gány falu határának kérdését mélyebb földrajzi elemzésnek vet ettem alá. Ekkor figyeltem fel arra, hogy Gány mintegy 12 kilóméteres szakaszon közvetlen szomszédja a mai
