Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-04
22 Vágszerdahely (Dol. Streda) falunak. Ez a falu az esztergomi érsekek ősi birtoka volt. Viszont a szerdanapi vásárra utaló neve semmiképpen sem lehet korábbi a XII. század utolsó három évtizedénél, sőt inkább a XIII. század első felének divatját jelzi. Tehát az 1113. évi oklevél megírása idején ott kialakuló falunak még nem lehetett szerdanapi vásárjogból eredő neve, csupán a birtokosára az esztergomi é rsekre utaló alkalmi latin névvel villa (archi)episcopival látták el. A falu csak azután vette fel a Szerdahely nevet, amikor szerdanapi vásártartásra jogot kapott. Ezért tehát joggal állíthatjuk, hogy a zobori apátság 1113. évi oklevelében a püspök falva néven emlegetett falu az esztergomi érseknek későbbi Vágszerdahely néven ismert faluja volt. VIII. KÉT FONTOS KÉRDÉSRŐL. 1. Helyese a morvaközpontú történelmi periodizáció? Néhány éve a szlovák történeti irodalomban új periodizáció honosodott meg, mellyel vitapartnerem szövegében is találkoztunk. Ezért szükségesnek tartom néhány szóval érinteni a kérdést. Az új periodizáció lényege, hogy a koraközépkori középeurópai történeti események kétirányú történelmi korhatárának az u.n. Nagymorva kort tesz i meg. a nagymorvakor így három jelentős történelmi időszakot határoz meg: “A nagymorvakor előtt” nevet viselő periódus fogalmán – amint az a szlovák történelmi irodalomból kivehető – többé kevésbé a népvándorlás korának végével, vagyis a VI. századdal kezdődő korszakot kell érteni. “A nagymorvakor” tágabb értelemben az európai Avar Kaganátus megszűnése és a “pozsonyi csata” közt eltelt időszakot (796907) lenne hivatott jelezni. szűkebb értelemben Pribina elűzésétől (833 tájától) Szvatopluk haláláig (894ig) eltelt hat évtizedet. “A nagymorvakor után” fogalmán azt az időszakot értik, amely a “pozsonyi csatáról” István király koronázásáig, 9071000ig terjed. Semmiképpen sem kívánjuk kétségbevonni a szlovák történetírás természetes jogát, hogy eg yegy korszakot saját szemléletének megfelelően nevezzen el. A kifogás ott kezdődik, amikor egy új terminus takarója alatt európai és helyi szempontból egyaránt nagyjelentőségű történelmi korszakok tűnnek el. A IX. század egészét a Kárpátmedence keretéb en nyugodtan nevezhetjük Nagymorvakornak. Persze sok más, ennél kétségtelenül egyetemesebb érvényű nevet is találhatnánk. Ellenben az 567től 796/805ig fennálló Avar Kaganátus korára már nem illik a “Nagymorvakor előtt” meghatározás. Hasonlóan a 894900 közt megvalósult magyar honfoglalás első évszázadában folyó országépítésre sem illik a “Nagymorvakor után” jelző. A morva függőség négy éve a kialakuló cseh állam történelmében sem korszakalkotó jelenség. Ott a Premyslház élrekerülése jelent időhatároló körülményt. Ezért a Kárpátmedencén belül helyesnek csupán csak ilyen korszak elhatárolásokat tarthatunk: avarkor, nagymorvakor, a magyar honfoglalás, vagy az Árpádház kora, stb. Ezek tárgyilagosan fedik a történelmi valóságot és reálisan tükrözik az adott időszakot, de már összeurópai tekintetben ezek a meghatározások sem kielégítőek. 2. Az arányosság kérdése a két utolsó szlovák történeti szintézis (1961, 1971) korai történeti részeiben. Az előbb tárgyalt újabb szlovák történeti periodizáció nem csupán külső, formális jelenség, hanem a történetkutatás szemléletét gyökeresen átható törekvések megnyilvánulása. A Nagymorva központú kutatás sokszoros kiemelése miatt a köztudatban eltörpül a többi történelmi eseménysorozat jelentősége, sőt még magára a kutatásra is negatív befolyást gyakorolhat. Mivel a konkrét hatásokról a II. Tétel 3. pontjában már szóltunk, ezen a helyen – illetve a 4. táblán – csupán az 1961.és 1971. évi szlovák történelmi szintézisben észlelhető arányossági adatok számszerű körülh atárolásának és viszonylatainak kiszámítását közöljük.92 A két történelmi szintézis arányainak vizsgálatánál a biztosan mérhető adatokból indulunk ki. Ezek egyike a kérdéses népek itttartózkodásának ideje években. Az időtartalomból azért előnyös kiindul ni, mert ebben van a legkisebb súrlódási lehetőség. Még akkor sem lehetnek lényeges eredménykülönbségek, ha egyes kutatók a kérdéses népek itt tartózkodását némi eltérésekkel is állapítanák meg. A másik pontosan mérhető tényező az adott nép ismertetésére s zánt terjedelem. Tekintettel arra, hogy csak a történelmi tárgyalásokat kísérjük figyelemmel, az 1971. évi szintézisben bőven található régészeti adalékokat az arány számításnál nem vesszük figyelembe. A 4. Tábla adatai világosan bizonyítják, hogy e két szlovák szintézis megjelenése közt eltelt idő alatt a
