Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-09
24 Magyar – román ifjúsági iroda alakul Fra ncia – német mintára közös magyar – román ifjúsági iroda létrehozását jelentette be Kovács Péter, az Országos Ifjúsági Ügynökség (ANT) elnöke. Mint elmondta, az eredetileg még 2005ben felmerült terv megvalósítását többször is el kellett halasztani különféle o kok miatt, ám idén tavaszra bizonyosan megalakul az iroda. Kovács Péter azt is elmondta, hogy az ANT tervei között szerepel a jelenleg zárva tartó, leromlott állapotban lévõ ifjúsági táborok bérbe adása. vissza Valós vagy v irtuális régió Székelyföld? Figyelő.ro/Napi figyelő 2008. január 08. kedd 17:37 Szerző: Czika Tihamér Az erdélyi konformista sajtópocsolyát sikerült igen ügyesen felkavarnia tegnap Csutak Istvánnak, a Székelyföld modernizációjáról (vagy inkább ann ak ellehetetlenítéséről) szóló cikkével. Az írás kétségkívül hiánypótló, realista és nagyon időszerű. A szerzője minden valószínűség szerint vészharangnak szánta, őszinte szülőföldféltéséből fakadva. Kritizálni nehéz, hisz szinte minden, ami benne van az valós. Egy olyan nézőpontot mutat be, ami nagyon hiányzik tájaink nemzetikeresztény nacionalista közéletében. Én csak pár dolgot mernék hozzáfűzni ehhez, a talán korszakmeghatározó esszéhez. Előrebocsátom, hogy meglátásaimmal nem rombolni, önbizalmat e lvenni szeretnék senkitől, aki Szováta és Kovászna között építi az életét, hanem egyszerűen mélyíteni szeretném a Csutak által elindított realizmust. Ahogy neki, nekem is vannak reményeim, hogy a lefele ívelő trendeket Székelyföld esetében legalább részben vissza lehet téríteni. Igaz, halványak ezek a remények, de léteznek. 1. Nincs aki válaszoljon Csutak cikkére, mert nincs egységes székely elit. Csutak végig írásában a székelyföldi elitről beszél, annak felelősségéről. Egy bizonyos ponton meg is fogalmaz za, hogy kiket ért e fogalom alatt: „politikai döntéshozókra, gazdasági szereplőkre, közvéleményformálókra, értelmiségiekre.” Ez mind jól hangzana, ha nem tudnánk azt, hogy a székelyföldi értelmiség (nevezzük most egy percig így az elitet) mélyen töredeze tt Székelyföldön. Először is töredezett régiók, sőt kisrégiók szerint. Erről maga Csutak is beszél. Másodsorban töredezett szakmailag is, ami természetesen normális, csak nálunk mintha ez az extrémekig menne. Hisz, legyünk őszinték: mi közös székelyföldi f ejlesztési beszélgetése volna egy politikusnak, egy tanárnak, egy papnak, egy orvosnak és egy cégvezetőnek? A politikust elsősorban az ő kisrégiója, vagy helysége érdekli, mert onnan szerzi majd be a szavazatait legközelebb. A tanárnak az oktatás problémái val van baja és a történelmi revanssal. A pap a hívek számának csökkenéséért és az adományok hiányáért sír, ugyanakkor a papok politikában való szerepléséért szál síkra. Az orvos nyugatra készül jobb fizetésért. A cégvezető meg…na őt csak addig érdekli Sz ékelyföld fejlesztése, amíg az az ő bizniszét segíti nagyobb profitszerzésben. Lebontva ezt három, nagy, nyolc, kisebb régióra és tizenegy kisvárosra, mit kapunk? Több ezer, szinte teljesen divergens érdeket. Létezik közös minimum legalább a felsőbb szinte ken? Kétlem. És itt akkor még mindenképp beszélni kell 2. az egyre erősödő székelyföldi politikai polarizációról, amely a politikai elit teljes kettészakadásához fog vezetni. A polgáriak várható megerősödése még jobban meg fogja osztani a székelyföldi eli tet, mint az most van. Az RMDSZ székelyföldi szervezetei és önkormányzatai felemás eredményeket érnek el. Ezt, az általános politikában való csalódottságot, és Tőkés aurájának növekedését kihasználva, a székelyföldi (elsősorban háromszéki és udvarhelyi) „j obboldal” új szárnyakat kaphat, amely idővel szinte minden mérvadó véleményformáló ember politikai elkötelezettségével járhat. Ugyanis nem kell még sokat aludni rá, amíg mind a polgáriak, mind az RMDSZ fel fogja szólítani embereit, vagy még semleges közéle ti személyeket, hogy döntsék el, kivel vannak. A helyhatósági választások a megkoronázása lesz Székelyföld teljes politikai kettészakadásának. Ilyen körülmények között pontosan ki és hogyan vinné át az esetleges kompromisszumos Székelyföld fejlesztési konc epciót akár Bukaresten, akár minimum a Maros megyei tanácson? Még egy székely kisvárosban is lehetetlen megegyezni a két oldalnak, hogyan lenne ez lehetséges két, vagy két és fél megyében ekkora magyar megosztottság mellett? Csutakkal abban csak egy tudok érteni, hogy 3. nincs semmiféle egységes politikai koncepció a Székelyföld jövőjéről. Sokan, sokfélét zengnek. A Csutak által felvázolt integratív tervezést nincs akinek összesíteni és egységesíteni. A kompromisszumos tárgyalásokat a különböző politikai o ldalak és szakértők között nincs akinek levezetni, megszervezni. Nincs mindenki által
