Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-05
33 Unió tagállamait járja végig.) A kiállítás kezdeményezőjével és rendezőjével, Kelemen Józseffel, a KözépEurópa Klub főtitkárával beszé lgettünk. – Verespatak neve immár fogalommá vált, a környezetrombolás szinonimájává. Melyek a kiállítás eddigi útjának tapasztalatai? Formálódik a közvélemény? – A kiállítás fotókból, csaknem száz darabból, és szövegekből áll. A látogatók képet kapnak Verespatak múltjáról, jelenéről és veszélyeztetett jövőjéről. A képeket Hornok Ernő, Kocsis Tibor, Szász András és Iona BogdanCatanicu készítette. A szövegeket Visy Zsolttal én írtam. A kiállítás a következő két kérdést tárgyalja: Miért kell megmentenünk Verespatakot? Miért áll Verespatak válaszút előtt? Ahogy a vendégkönyvet olvasgattam, no meg a hozzám érkezett leveleket, egyre erősödött bennem az érzés, hogy akciónk elérte célját. A látogatók továbbgondolták, amit itt láttak, és közülük sokan hangot ad tak véleményüknek. A hétről hétre városról városra vándorló fotókiállítás és az ezzel egy időben minden helyszínen bemutatott többszörös díjnyertes dokumentumfilm, Kocsis Tibor Új Eldorádója mozgósította az embereket, felszólítva a jövőért magát felelősnek érző lakosságot és a döntéshozókat, hogy csatlakozzanak azokhoz, akik már eddig is sokat tettek Verespatak megmentéséért. Hogy mentsük meg együtt Verespatakot. Ha ez sikerül, akkor Verespatak már nem a rombolásnak, hanem az összefogásnak lesz szinonimája. – A Verespatakra tervezett zagytározó a tiszai katasztrófát okozó nagybányai tározónál negyvenszer nagyobb lenne, valójában egy kétszer három kilométeres ciántó. Ez félelmetes. Létezik a ciános technológiánál barátságosabb módszer az arany és az ezüst k inyerésére, vagy pedig az aranybányászat gondolatával eleve szakítania kellene a román kormánynak? – A cianidhasználatot kiváltó környezetbarát technológiák alkalmazását már a Nagybányai Baleset Felmérésére Alakult Nemzetközi Munkacsoport (Nagybányai Munk acsoport) a 2000. december 15én Brüsszelben kiadott jelentésében megfogalmazta. De a bányaiparban és a vegyiparban dolgozó szakértőkkel folytatott konzultációikon azt a visszajelzést kapta, hogy nem lehetséges olyan alternatív anyagot találni, amely kevés bé toxikus, de a használata kereskedelmileg is megvalósítható. A verespataki bányanyitás környezeti hatástanulmányával kapcsolatban összeállított magyar észrevételek között is kiemelt helyen szerepel az a megállapítás, amely szerint a cianidhasználatot kiv áltó környezetbarát alternatív technológiák részletes vizsgálatára nem térnek ki a beruházó RMGC (Rosia Montana Gold Corporation – a szerk.) által benyújtott hatástanulmányban. Az espooi egyezmény szerint folytatott nemzetközi hatásvizsgálati eljárásban a magyar kormány szakértői csoportja továbbra is napirenden tartja az aranykinyerés ciánmentes alternatíváinak témakörét. Az eddig megismert adatok szerint az RMGC évente 225 millió köbméter kőzet kitermelésével és ciántechnológia alkalmazásával, évente 13 m illió tonna cián felhasználásával és 350 ember foglalkoztatásával 17 év alatt szeretné megkaparintani az Erdélyiközéphegység déli részén, az Erdélyiérchegységben, a híres Aranynégyszögben található Verespatak, római kori nevén Alburnus Maior település al att és a környező hegyekben rejlő háromszáz tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A tervezett aranybányaberuházás, ha megvalósul, megsemmisít öt hegyet, a római és középkori bányászkodás régészeti maradványait, tíz templomot, tizenkét temetőt, 958 gazdaság ot, kilencszáz lakóépületet, és kitelepítésre ítél 2150 lakót. Ez, úgy gondolom, önmagáért beszél. A Verespatakra tervezett külszíni aranybányaberuházás következtében a természetpusztítás és a fenyegető környezeti katasztrófa mellett súlyos veszteség érné a kulturális örökséget is. A környéken évezredek óta folyik aranybányászás, és a római kori bányászkodás maradványai világörökségi értékeket őriznek. A kanadairomán beruházói érdekcsoport gazdasági érdekei helyett a környezet- és kulturális örökségvédelm i szempontoknak kell érvényesülniük. Verespatak fenntartható fejlődésének nincs alternatívája. Ezért közös feladatunk és felelősségünk nemcsak Magyarországon és Romániában, hanem egész Európában, hogy megvédjük és megőrizzük Verespatak természeti és kultur ális értékeit. Tehát nem létezik kompromisszum, nincs megalkuvás. – Mit tud tenni az ügy érdekében a KözépEurópa Klub? Mekkora súlya van a kijelentéseinek? – A klub 2008ban is folytatja a tájékoztató munkát. Tovább dolgozunk azért, hogy Magyarországon , az Európai Unió tagállamaiban, Kanadában, az Egyesült Államokban és a világ más államaiban is megismerjék Verespatak múltját, jelenét és jövőjét. Civilszervezet vagyunk, tehát csakis a hiteles tájékoztatás szintjén tudunk beleszólni Verespatak jövőjének alakításába. – Az, hogy végső soron Trianon az oka a Kárpátmedence környezeti katasztrófájának, csak irredenta sirám, vagy ez a valóság?
