Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-05
34 – Egyáltalán nem irredenta sirám. Az a helyzet, hogy a 20. századi békediktátumok következtében a Kárpátmedence sz erves környezeti kapcsolatai szétestek: természeti és földrajzi egysége megbomlott, a század végére végsőkig kihasználták. Az ökológiai hanyatlás állapotában van Európa e páratlan szubrégiója. 1920. június 4én, a versaillesi Trianonpalotában aláírt béke diktátum folytán a Kárpátmedence környezetbiztonsági kockázata jelentősen megnőtt. A természetiföldrajzi egység szétdarabolásával együtt azonban az emberi felelősség is szétdarabolódott: az addig egy kéz igazgatta mező- és erdőgazdálkodás, a folyamszabál yozás és általában az egész vízgazdálkodás, az energia- és az ipari termelés, a kereskedelem és a szállítás a békediktátummal megszűnt. A Kárpátok (különösen az ÉszakkeletiKárpátok) erdeinek esztelen pusztítása, az elkerülhetetlen folyószabályozások és mo csárlecsapolások, a mező, erdő- és vízgazdálkodás egységének felbomlása, valamint a felszíni vizek, a levegő és a termőföld egyre növekvő szennyezése miatt a Kárpátmedence ökológiai egyensúlya sérülékenyebb lett. A légkör egyértelmű felmelegedése miatt b ekövetkező éghajlati változások és azok hatásai tovább gyengítik a Kárpátmedence környezeti biztonságát. Nem akarom a helyzetet dramatizálni, de azon információk birtokában, amelyeket a KözépEurópa Klub főtitkáraként kapok, úgy becsülöm, hogy a Kárpátme dence népeinek, nemzeteinek még körülbelül egy évtized áll rendelkezésükre, hogy elfelejtsék régi vitáikat, és hozzálássanak az egész szubrégióra kiterjedő együttműködéshez. Hogy megjavítsák az emberi életteret, hogy visszaállítsák a Kárpátmedence megboml ott ökológiai egységét. Ha egy ilyen, az egész Kárpátmedencét átfogó partneri viszony a következő tíz éven belül nem jön létre, attól tartok, leküzdésük később már meghaladja az emberi képességeket. Különösen most kell komolyan venni ezt a figyelmeztetést , mert ma már ismert, hogy a légkör globális felmelegítése a klímarendszer szerkezetét lokális, regionális és globális szinten egyaránt átalakítja, a klímaövek például elcsúsznak, és ennek következtében megváltoznak az éghajlati feltételek itt, a Kárpátme dencében is. – Hogyan lehetne helyreállítani a térség ökológiai állapotát? – Vanda Shívát, a globális hálózatépítőt idézve, én is folyamatosan azt kérdezem magamtól: melyek azok az alkotóan segítő kapcsolatok, amelyek erősítik a közösséget, és képessé t eszik az emberi közösségeket a gazdasági és technikai folyamatok társadalmi és ökológiai ellenőrzésére? Nos, a schengeni határnyitás új reményekkel töltheti el mindazokat, akik hisznek abban, hogy ez a Kárpátmedence belépője a jövőbe. Mert 88 év után, mos t nyílt lehetőség arra, hogy elhárítsuk a politikai határok okozta akadályokat az együttműködéshez. Hogy a remény valósággá válike, az itt élő népek, nemzetek öntudatra ébredése révén, az a köztük megteremtődő együttműködéstől függ. A békediktátum államha táraival szétszabdalt Kárpátmedence népei, nemzetei most esélyt kaptak arra, hogy újra egyesüljenek, és a kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés természetes rendje szerint éljék az életüket, védjék és őrizzék meg közös életterüket, a Kárpátmedencét. Hiszen itt, ebben a természetes életrendben élt és alkotott békében harminc nemzedék. Megmaradásunk kulcsa tehát a természet rendje szerint működő Kárpátmedence. E gondolat jegyében és az elmúlt másfél évtized tapasztalataira alapozottan a KözépEurópa Kl ub kezdeményezésére 2006. november 17 – 18án Kiskunfélegyházán A Kárpátmedence környezetbiztonsága címmel megrendezett konferencia résztvevői elfogadták a Kárpátmedencei feladatok a 21. századra című program előterjesztését. A program kidolgozására és meg valósítására megalakítottuk a Kárpátmedencei Munkaközösséget. Felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és magyarországi munkacsoportok részvételével. A munkaközösség kész együttműködni mindazokkal a Kárpátmedencei kormányzati és civilszervezetekkel, va lamint a tudományos akadémiák kutatófejlesztő intézeteivel és a felsőoktatási intézményekkel, amelyek azon fáradoznak, hogy a Kárpátmedence ökológiai rendszerében helyreálljon az egyensúly. A programban elsőbbséget kap a Tisza árvízvédelmi programjának i s fontos részét képező Kárpáti erdővédelmi és erdőtelepítési program. A veszély, számokban Az RMGC évente 225 millió köbméter kőzet kitermelésével, évente 13 ezer tonna cián felhasználásával 17 év alatt szeretné megkaparintani az Erdélyiérchegységben található Verespatak alatt rejlő háromszáz tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A tervezett program megsemmisít öt hegyet, a római és középkori bányászat régészeti maradványait, tíz templomot, tizenkét temetőt, 958 gazdaságot, kilencszáz lakóépületet, és k itelepítésre ítél 2150 lakót. A terv megvalósulása végzetes károsítaná a természeti környezetet is. Elpusztít számos növény- és állatfajt, a környéket holdbéli tájjá változtatja. A legnagyobb veszély a tervezett ciántechnológia alkalmazása. A Szarvaspatak völgyében egy hatszáz hektáros, ciános zagy tárolására alkalmas derítő épülne 180 méter magas gáttal. A technológia miatt az említett tározó veszélyes hulladéknak minősülő cián, arzén, kadmium, vas, higany, nikkelvegyületek nagy koncentrációját tartal mazó zaggyal lenne tele, ami súlyosan fenyegeti a terület természeti környezetét, az Aranyos, a Maros és a Tisza növény- és állatvilágát. Gátszakadás esetén a derítőből
