Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-05
32 – Nyoma sincs a közös magyar – szlovák történelemkönyvnek. A magyar kutatók már rég elkészültek a munkával, d e a szlovák történészek késlekednek. Elképesztő, hogy mennyire más a két felfogás. A szlovákok szerint például Magyarország a múlt század előtt nem is létezett. – A probléma ott van, hogy a szakmai és a politikai gondolkodás viszonya eltérő a két országba n. Szlovákiában a politikusok és a történészek meghatározó része még mindig a mítoszokban keresi a nemzeti gyökereket, kapaszkodókat, márpedig ez ingoványos terület. A szlovák közélet szereplőinek el kell jutniuk odáig, hogy szembenéznek önmagukkal. Mint e mlítettem, az identitászavar a legnagyobb probléma Szlovákiában, ebből fakadnak a magyarok elleni torz fellépések is. Nem hinném, hogy a szlovákok rosszak lennének, és bántani akarnának bennünket. Sokkal inkább gátlásaik vannak, és félnek tőlünk, de nem tu dni, miért. Márpedig ha a többség fél a kisebbségtől, az nem egyéb, mint paranoia, a "szlovák perpetuum mobile", amelynek a létezése egyedül a politikusok érdeke. Azért nincs még közös történelemkönyv, mert ha lenne, tiszta vizet önthetnénk a pohárba, és a diákok fejét többé nem lehetne mítoszokkal tömni történelem helyett. A Slotafélék magyarellenes megjegyzései sem hatnának ennyire a szlovák társadalomra. – Mit szól hozzá, hogy Pozsonyban évről évre koronázási ünnepségeket tartanak a magyar Szent Koron a másával? – Még mint miniszterelnökhelyettest, azzal hívott meg a pozsonyi főpolgármester, hogy meglepetéssel kíván szolgálni nekem a szilveszteri ünnepségen. Éjfélkor aztán lézerrel felrajzolták a Szent Koronát a városháza falára. Ez is mutatja, hogy n em szabad egy kalap alá venni a szlovákokat, az értelmiség egy része ugyanis ragaszkodik a közös történelemhez. Most már minden szilveszterkor kivetítik a korona sziluettjét a falra, a várban ott van a Szent Korona másolata, és Pozsonyban profi színészekke l évről évre eljátszatják az egykori koronázási ünnepséget. Szlovákiában egyértelműen civilizációs küzdelem zajlik, olyan, mint amilyen nálunk, magyaroknál, már ezeregyszáz évvel ezelőtt lezárult. A szlovák társadalom egy része elfogadja az európai értékre ndet, a nyugati integrációt, és elfogadható viszonyra törekszik Magyarországgal. A társadalom másik része azonban egyfajta szellemi pánszlávizmus bűvkörében él, és a szlovákságot az egyik legrégibb szláv népnek tartva a kelleténél erőteljesebben kacsingat Moszkvára. – A schengeni határok eltűnése mit jelent a felvidéki magyarságnak? – Az egész szlovák nemzeti ijedelmet, amelynek tanúi voltunk az elmúlt hónapokban, egy cseh újságcikk okozta. Ebben azt vizionálta az újságíró, hogy miután megszűnik az állam határ, csendben "elúszik" Szlovákiától DélSzlovákia, és visszakerül Magyarországhoz. Ez természetesen nem igaz, de súlyos félelmeket váltott ki még a parlamentben is. A határbontás nekünk óriási örömünnep, ez a politikusi tevékenységem egyik legszebb aján déka, ezért dolgoztunk csaknem két évtizedig. Az, hogy mostantól nő a szabadságunk, egy történelmi igazságtalanság részbeni kompenzálása. Ki kell használnunk a határnyitás előnyeit, de félve mondom, számolnunk kell a hátrányokkal is. Amíg be nem léptünk az Európai Unióba, nem volt jellemző a magyarok elvándorlása, 2004től kezdve sajnos ez másként van, és nem Magyarország a célország. Falvainkban megjelent a betelepedés, az ipartelepítéssel fellazult a szlovákiai magyar szülőföld szerkezete. Nagyon jelentős változások történnek, a schengeni rendszer életbelépése után a szabadsággal együtt valószínűleg az elvándorlás is felgyorsul, ezért mielőbb értelmiségi megtartó programokra lesz szükségünk. Pályakép Csáky Pál az egykor Magyarországhoz, ma Szlovákiához tartozó felvidéki Ipolyságon született 1956. március 21én. A Pardubicei Vegyészeti Főiskolán 1980ban szerzett mérnöki diplomát. 1981 és 1990 között a lévai textilgyár vezető technológusa volt. 1990től a Szlovák Nemzeti Tanács, a pozsonyi parlament képv iselője. 1991 és 1998 között a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke, majd 1998tól 2006ig a Szlovák Köztársaság kormányának emberi jogokért, kisebbségekért és régiófejlesztésért felelős miniszterelnökhelyettese. 1998tól 2007ig a Magyar Koalíció Pártjának elnökhelyettese. 2007. március 31. óta a párt elnöke. Nős, négy leánygyermek apja, több szépirodalmi mű szerzője. Csáky Pált 2007ben Corvinusdíjjal tüntették ki. vissza Öntudatra ébred a Kárpátmedence? Magyar Hírlap 2008. január 5. Szerző: Végh Attila Az új év második napjától Szentendrén látható a Verespatak múltja, jelene, jövője című vándorkiállítás, amely ezután a Dunántúlon folytatja útját. A kiállítás angol nyelvű változata 2007 októbere óta Kanadában vándorol, végül az Egyesült Államok városaiban mutatják be. (A Brüsszelben bemutatott verzió pedig februárban az Európai
