Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-15
22 Vajdaságma.info 2007. december 15. [13:49] Szerbia már a jövő év első felében – a szlovén elnökség idején – elnyerhetné a az EU tagjelöltjének a státusát – hangzott Janez Janša értékelése az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában. A szlovén kormányfő azonban két feltételre figyelmeztetett. Az egyik Belgrád magatartása a koszovói kérdés rendezésében, a másik pedig a teljes együttműködés a hágai nemzetközi törvényszé kkel. Szerinte az utóbbi azonban nem jelenti azt, hogy addig az időpontig le kell tartóztatni Ratko Mladić hágai vádlottat. Ez a feltétel a konkrét csatlakozási tárgyalások kezdetekor, mint Horvátország esetében volt – mondta Janša, s hozzátette, hogy még nincs ultimátum Szerbia számára. vissza Cseh lap: Schengen orvosolhatja a magyarok Trianontraumáját Vajdaságma.info 2007. december 15. [12:43] KözépEurópa csatlakozása a schengeni övezethez bizonyos értelemben orvosolhatj a a magyarok Trianontraumáját is, mert eltűnnek a nemzetet megosztó gyűlölt határok. Ehhez azonban feltétlenül szükség van a "páciens" együttműködésére - állítja a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap szombati kiadásában. "A Nyugat a kilencvenes é vekben NagySzerbia kialakulását megakadályozta. Európa egy része most Koszovó várható önállósulásával egy NagyAlbánia kialakulásától retteg. Mindeközben csendesen a színre lép NagyMagyarország. Az Európai Unió jóváhagyásával. Ha tiszteletben fogja tarta ni azokat az elveket, amelyeken megszületett, akkor szomszédainak nincs mitől tartaniuk" - írja Gabriel Sedlák, a lap szerkesztője a Nagyobb már nem lesz című terjedelmes esszéjében, amely a hétvégi mellékletben jelent meg. A szerző emlékeztet arra, hogy M agyarország az 1920ban aláírt trianoni szerződés alapján elveszítette területe kétharmadát, a magyarok egyharmada a határokon kívülre került. E határok egy része néhány napon belül eltűnik, így az ott élő magyaroknak jó okuk van az örömre. "Az ok egyszerű : Schengen. Ennek az eszköznek, amely a kontinensem eltünteti az államhatárokat, még egy plusz jellemzője is van: (...) megtörténhet, hogy hatásos lesz a magyarok Trianontraumájára is. A páciensnek azonban tudatosítania kellene, hogy meggyógyulhat ugyan, de ezután már sosem lesz úgy, mint régen. A 21. század küszöbén álló Európa már nem azonos a száz évvel ezelőtti kontinenssel" - szögezi le a szerző. Rámutat, hogy a magyar nemzet nagyobb területen létezik, mint a mai Magyarország területe. Úgy véli, hogy a koszovói helyzet rendezésének a forgatókönyve egyedi, s bárhogy is végződik a dolog, Romániának és Szlovákiának nincs mitől tartania. Szlovákiával kapcsolatban ugyanakkor megjegyzi: "Pozsony a magyarok lakta vidékeket megpróbálja olyan nagyobb régiók ker etében tartani, amelyben a magyarok nincsenek többségben. Bár minden erejét latba veti, s igyekszik ahogy csak tud, az idő ennek ellenére is ki fogja kényszeríteni a természetes, néhol hagyományos régiók tiszteletben tartását. Úgy, ahogy a víz is mindig ki mossa saját medrét. És nem kizárt, hogy ebben az esetben ez a képzeletbeli víz, nem lesz tekintettel a mai államhatárokra, talán a schengeni elrendezésnek is köszönhetően" - állítja Gabriel Sedlák. Szerinte nehéz elhinni, hogy ne lenne a helyi lakosság érd eke, hogy például az eddig államhatárral elválasztott Komárnót és Komáromot a jövőben ne egy polgármesteri hivatal irányítsa. "Valami olyasmi, mint +NagyMagyarország+ létezik. Európa politikai térképén azonban sehol sem találjuk. Határai biztosan nem azon osak a trianoni határokkal, de nincs szó a történelmi Magyarország területéről sem, ahogy azt ma a +gulyásirredentizmus+ képviselői szeretnék. Ez a +gulyásirredentizmus+ ma éppen annyira veszélyes Európára, mint amennyire a +gulyáskommunizmus+ veszélyeztet te +a rothadó kapitalizmust+" - szögezi le a szerző. Kifejti, hogy a magyar kisebbségek lakta területek ugyan rátapadnak Magyarország határaira, de egyszerű Magyarországhoz csatolásukkal sem lehet kialakítani egy NagyMagyarországot, mert ez újabb sérelmek hez vezetne. Az elmúlt száz év alatt ugyanis a magyar kisebbségek is megváltoztak, a világ is megváltozott. A kisebbségek, amelyek nem zárkóznak be a tisztán magyar világba, egyfajta átjárót alkotnak a magyar és a szomszéd népek kultúrája között. Budapest ugyanakkor a jövőben már csak azért sem fog tudni dönteni az összes magyar sorsáról, mert egy demokratikus állam polgára már nem bábu a hatalom kezében. A mai modern liberális államnak egészen más a jellege, mint azoknak az államoknak, amelyek az első vilá gháború romjain keletkeztek KözépEurópában - zárja esszéjét Gabriel Sedlák. vissza Le Monde: A koszovói rendezés vizsga Európa számára
