Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-15
23 Vajdaságma.info 2007. december 15. [19:18] A koszovói válság megoldásával fogják bizony ítani az európai országok, hogy mennyire képesek befolyásolni a világ dolgait, ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy a megegyezés keresése során elvessék az Európai Unió alapját jelentő igazságelveket - vélte szombat délután megjelent szerkesztőségi cikkében a Le Monde című francia napilap. Cikkét az MTI ismerteti. A mértékadó párizsi újság szerint a pénteki brüsszeli csúcson az Európai Unió tagállamai bebizonyították, hogy maguk akarják a Balkán stabilitását biztosítani. Nicolas Sarkozy francia államfő úgy foga lmazott, hogy nem az oroszok vagy az amerikaiak feladata megoldani a koszovói helyzetet. A legnagyobb gond az, hogy Koszovó jövőbeni státusáról nincs egyetértés a 27 tagország között. Míg a többség, a francia elnök szavaival élve, elkerülhetetlennek látja a függetlenséget és mindenki jogainak tiszteletben tartásával a békés átmenetet szeretné, addig néhány tagállam, Spanyolország, Szlovákia, Románia vagy Ciprus számára ez a perspektíva elfogadhatatlan, mert az szerintük a nacionalista mozgalmak erősödését é s országok szétesését mozdítaná elő - írja a Le Monde. Az európai vezetők azonban három dologban meg tudtak egyezni: nincs értelme a Szerbia és Koszovó között kudarcba fulladt tárgyalásokat folytatni, a status quo nem tartható fenn, továbbá Európának kell a megoldás keresésében a motor szerepét betöltenie. Emellett az EU az európai biztonsági és védelmi politika keretében - Ciprus ellenvetései ellenére - kész mielőbb missziót (rendőröket, bírókat, vámőröket) delegálni a koszovói nemzetközi civil jelenlét me gerősítésére, és ezzel párhuzamosan kész Belgrád "puhítása" érdekében felgyorsítani Szerbia európai uniós integrálódását. A Le Monde szerint, miután Sarkozy azt hangsúlyozta, hogy a csatlakozási folyamat nem keverendő össze a háborús bűnösök keresésével, a zt a benyomást keltette, hogy az EU már nem követeli olyan erősen Belgrád teljes körű együttműködését a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel. A lap szerint nem csak Sarkozy utalt erre, s azért, hogy Szerbi a ne forduljon el Európától, többen is kérték az EUszerb stabilizációs és társulási egyezmény gyors aláírását, ami a csatlakozási tárgyalások megnyitásának első lépését jelentené. "Érthető, hogy az európaiak minden olyan lehetőséget megragadnak, amely új abb konfliktusok nélkül elvezethet a válság megoldásához. Elfogadható, hogy az elnökválasztás előestéjén a szerb demokratikus erőket támogatják. De az nem fogadható el, hogy a megegyezés keresése során azokat az igazságelveket vetik el, amelyek az Európai Unió alapját jelentik" - írta a Le Monde. vissza Botrányok a kormányfőválasztás körül Kárpáti Igaz Szó 2007. december 15. Lapzártakor Julija Timosenkót még nem választották meg kormányfővé, a parlamenti többséget alkotó pá rtok elszántsága azonban nyilvánvaló: bármi történjék is, keresztülviszik az akaratukat. Hosszas huzavona után Viktor Juscsenko elnök kedden Julija Timosenkót, a nevét viselő választási tömörülés fejét jelölte a kormányfői posztra. A megfigyelőket ugyan n émileg meglepte, hogy az államfő fontosnak tartotta személyesen megjelenni ebből az alkalomból a törvényhozásban, sokkal nagyobb visszhangot váltott ki azonban, hogy ugyanakkor, élve alkotmány biztosította jogával, Jurij Jehanurov exkormányfőt jelölte véde lmi miniszternek, s Volodimir Ohrizkót javasolta a külügyi tárca élére. A parlament, amely ezen a keddi délelőttön alig fél házzal üzemelt, megszavazta Arszenyij Jacenyuk házelnök javaslatát, hogy egyelőre tekintsenek el a parlamenti tisztségviselők megv álasztásától és a törvényhozási bizottságok megalakításától, amellyel immár második hete amúgy is hiába birkóztak, s koncentráljanak a kormányalakítás legalább ennyire összetett problémájára. Julija Timosenko a jelölése kapcsán a képviselőkhöz intézett b eszédében elsősorban az új kormány legsürgősebb teendőiről szólt. Mint hangsúlyozta, a kormány mindenekelőtt az ellenzékről szóló törvényt nyújtja majd be a Legfelsőbb Tanácsba, annak a véleményének adva hangot, hogy a számlálószék elnökét az ellenzéknek k ell jelölnie, mivel "nincs jobb ellenőr, mint az ellenzék". A továbbiakban azonban nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan azt a reménybeli kormánypártok, a Julija Timosenko Tömbje (BJUT) és a Mi Ukrajnánk – Nemzeti Önvédelem (NU – NSZ) tömörülés tervezték, mert a
