Reggeli Sajtófigyelő, 2007. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-12-05
9 európai chartáját - be kellene építeni az Európai Unió normarendszerébe, az úgynevezett "acquis communautaire" részévé kellene tenni. A magyar szocialista euró pai parlamenti (EP) képviselő erről kedden, az etnikumközi párbeszéd előmozdításán fáradozó amerikai nemkormányzati szervezet, a Project on Ethnic Relations (PER) által Brüsszelben, az Európai Parlament épületében szervezett konferencián beszélt. Kif ejtette, hogy az EU a keletközépeurópai államok csatlakozása előtt olyan feltételeket fogalmazott meg a belépni szándékozók számára - az úgynevezett koppenhágai kritériumok között , amelyek teljesítését nem várja el következetesen a régi tagországoktól. Szerinte a jogi előírások szintjén - ami persze nem feltétlenül korrelál a mindennapi élet gyakorlatával - az új tagországokban erősebb a kisebbségek védelme, mint a régi tagországokban. Ma még megválaszolatlan kérdésnek tartja, hogy az új tagországokban foge alacsonyabb szintre csökkenni, vagy pedig a régi tagállamokban fog az újak szintjére emelkedni a kisebbségvédelem. Tabajdi felhívta a figyelmet arra, hogy az EU reformszerződése jogi alapot teremt az uniós szintű kisebbségvédelmi normák kidolgoz ásához, hiszen a 2. cikkely az alapvető értékek közt említi a kisebbséghez tartozók emberi jogainak védelmét. Ezért is fontos - hangsúlyozta , hogy megtörténjen a reformszerződés ratifikálása. Gál Kinga magyar néppárti EPképviselő kiemelte, hogy Nyu gatEurópában, ahol inkább a migráns kisebbség problémája szembeötlő, egészen másként fogják fel a kisebbségi kérdést, mint KeletKözépEurópában, ahol embercsoportok annak nyomán kerültek nemzeti kisebbségi helyzetbe, hogy az államhatár akaratukon kívül m egváltozott. Schöpflin György, aki ugyancsak magyar néppárti EPképviselő, tovább árnyalta ez a képet, kiemelve, hogy a baltikumi oroszok között például vannak olyanok, akiknek a gyökerei oly mélyek a lakóhelyükön, hogy tradicionális kisebbségnek minős íthetők, vannak viszont olyanok is, akik történelmi távlatban nemrég - a szovjet időkben - települtek be, és ennek folytán inkább migráns kisebbséghez tartozónak minősíthetők. Megjegyezte, hogy az EUn kívülről EUországokba beáramló migránsok mellett az E Uországok közötti migránsok is megjelentek nagyobb számban, például a lengyelek több nyugateurópai országban, ami némiképp megint másfajta megítélés alá esik. Hogy mennyire sokféle kisebbségi létmodell kiált Európában "testre szabott" megoldásért, jó l mutatja, hogy Tabajdi mindezen kategóriák mellett külön kezelendő, sajátos védelmet igénylő csoportként említette a romákat, sőt, azt is fölvetette, hogy idővel a Magyarországon lakó kínaiak is gyökeret vert, "hagyományos" kisebbségként jelenhetnek meg. Tatjana Zdanoka, aki lettországi EPképviselőként az orosz kisebbség szószólója, a konfererencián elmondta: amikor a balti államok képviselői az orosz kisebbség integrációjáról beszélnek, akkor valójában asszimilációs folyamatot értenek alatta. S zentIványi István magyar liberális EPképviselő aktuálpolitikai összefüggésekbe helyezte a kisebbségi kérdést, utalva arra, hogy Koszovó sorsának rendezése nagy horderejű döntéseket igényel majd kisebbségvédelmi szempontból is, és ezek a döntések az egész térségre hatást fognak gyakorolni. vissza Senki nem tesz gesztusokat − Interjú Kelemen Hunorral Erdélyi Riport 2007.12.06. EPválasztás után, alakuló SZKT ülés előtt november 25. tanulságairól, székelyföldi szervezeti változtatásokról, a Basescunál tett vizitről, a kiegyezés esélyeiről, a román pártok lehetséges mozgásairól s az elmaradt hétfői budapesti konzultációról beszélgetett Kelemen Hunor ügyvezető elnökkel Simon Judit és Szűcs László. nAzon túl, hogy Frunda Gyö rgynek felajánlották az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jogi és emberjogi bizottságának elnöki tisztségét, mi az oka annak, hogy a listavezető átadja helyét Winkler Gyulának az Európai Parlamentben? Frunda György kérésére az Állandó Tanácsban mérlegel tük, melyik beosztás előnyösebb a romániai magyarság szempontjából. Arra a következtetésre jutottunk, hogy túl azon, hogy ez a tisztség Frunda munkájának elismerése az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében,