Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-25
23 Varga László a Magyar Szónak adott nyilatkozatá ban elmondta, hogy a parlament házszabályának értelmében a kisebbségi képviselőknek joguk van ahhoz, hogy a saját anyanyelvükön szólaljanak fel a parlament ülésén, továbbá ahhoz is, hogy a különféle beadványaikat a saját anyanyelvükön nyújtsák be a parlame ntnek. - Úgy gondoljuk, hogy ha a házszabálynak ezen rendelkezését szó szerint alkalmaznánk, akkor nem érnénk el azt a célt, amelynek értelme lenne, ezért ahelyett, hogy ezzel a jogunkkal élnénk, úgy gondoltuk, hogy sokkal hasznosabb lenne, ha a parlament által elfogadott törvények kerülnének lefordításra. Két okból kifolyólag gondoljuk ezt fontosnak: először is azért, mert nyilvánvalóan mindenkinek sokkal könnyebb a saját anyanyelvén olvasnia egy törvényt, másrészről pedig azért, mert a fordításhoz egy for dítószolgálat létrehozására van szükség, ezzel viszont mindenképpen teremtődne néhány munkahely a kisebbségiek számára. Ezzel, ha csak egy kicsit is, de hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy javuljon a kisebbségek foglalkoztatásának katasztrofális aránya az áll amigazgatásban - jelentette ki Varga. A képviselő elmondta, hogy a VMSZ képviselői követelésüket a múlt csütörtökön juttatták el a parlament elnökének, és ő a tegnapi nap folyamán a parlament szószékéről szóban is megismételte azt, és feltette a kérdést, h ogy a házelnök hajlandóe ennek a követelésnek eleget tenni, és ha igen, akkor mikortól, amire a házelnök azt válaszolta, hogy a jövő hét elejétől folyamatban lesz a fordítószolgálat megalakítása, amit követően a parlamentben elfogadott törvényeket fordíta ni fogják - a mi esetünkben magyar nyelvre. Kérdésünkre, hogy erre miért csak nyolc hónappal a parlament megalakulását követően kerül sor, Varga elmondta, hogy a VMSZ képviselői már akkor elmondták a parlament titkárának, hogy élni kívánnak ezzel a jogukka l, de úgy gondolták, hogy időt kell rá adni, lévén, hogy olyan dologról van szó, amelyre korábban nem volt példa, s amit nem lehet máról holnapra megszervezni. - A nyári szünet után az volt az egyik első dolgunk, hogy az akkori követelésünket megismételjük , és úgy tűnik, hogy ezzel végre nem találtunk süket fülekre - emelte ki Varga. A képviselő azt is elmondta, hogy annak ellenére, hogy a házelnök a dolgot úgy jelentette be, mintha már megalakult volna a fordítószolgálat, ő biztos benne, hogy erre még nem került sor, hanem most inkább azon dolgoznak, hogy ez milyen formában illene be a parlamenti adminisztrációba. - Mi úgy látnánk jónak, ha ez munkaerőfelvételt jelentene, tehát magyar nyelvű tolmácsai is lennének a parlamentnek. Olyan embereket kell találn i, akik a jogi szövegeket megfelelő szinten tudják lefordítani magyar nyelvre. A szolgálat működésének megkezdéséhez néhány hétre mindenképpen szükség lesz, de a parlament elnökének azon bejelentése után, hogy elfogadta indítványunkat, már nincs nagyon vis szaút - hangsúlyozta a VMSZ képviselője. Varga arra is rámutatott, hogy felszólalásában minden kisebbségi képviselő nevében szólt. Mint mondta, Riza Halimi, az albán nemzeti kisebbség köztársasági képviselője eddig még nem kérte, hogy a dokumentumokat a sa ját anyanyelvén kézbesítsék neki, míg Rajko Đurić és Srđan Šajn roma nemzetiségű képviselők követelésére, korlátozott formában a parlament már korábban biztosított a számukra fordítókat, de szisztematikusan nem fordítottak le minden egyes jogszabályt roma nyelvre. Érdekes megemlíteni, hogy a parlament jelen pillanatban rendelkezik olyan fordítószolgálattal, amely a dokumentumokat angol, francia és orosz nyelvre fordítja. Annak ellenére, hogy semmilyen jogszabály nem tiltja a nemzeti kisebbségek képviselőine k, hogy a parlament szószékénél a saját anyanyelvükön szólaljanak fel, a fordítószolgálattal ellentétben a szószékről továbbra is csak szerbül lehet majd beszélni, mert a fordítókon kívül abban az épületben, ahol jelen pillanatban a parlament ülésezik, a s zükséges technikai feltételek sincsenek biztosítva a szimultán fordításhoz. Nyilván, ha majd lesznek fordítók, a technikai lehetőségeket is meg lehet majd teremteni, de Varga elmondta, hogy meglátásuk szerint nem lenne célszerű az anyanyelven való felszóla lás. - A parlamentben folyó vitákban minden szónak, a megfogalmazásokban rejlő árnyalatoknak is nagy jelentőségük van, amit a fordítás sohasem tud kellőképpen visszaadni, ezért nem tartjuk túl célszerűnek az anyanyelven való felszólalást. Elsősorban nem ez zel szeretnénk élni, hanem sokkal fontosabb számunkra az, hogy amikor elkészül egy törvény, akkor azt a polgárok a saját anyanyelvükön tudják olvasni - mondta Varga. vissza Ukrajna az előrehozott parlamenti választások után Budapest Analyses, Analysis No. 170. 2007. október 20. Bevezetés: Az ukrajnai előrehozott parlamenti választásokon az alábbi eredmény született: Régiók Pártja: 34,37% (8 013 918 szavazat), 175 parlamenti mandátum; BJUT (Julia Timosenko Blokkja): 30,71% (7 162 174), 156 mandátum; NU-
