Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-25
24 NÖ Mi Ukrajnánk - Nemzeti Önvédelem : 14,15% (3 301 012), 72 mandátum; Ukrajna Kommunista Pártja: 5,39% (1 257 397), 27 mandátum;* Litvin Blokkja: 3,96% (924 436), 20 mandátum. Az ukrán parlament, a Verhovna Rada, ismét öt po litikai tömörülésből áll majd. Nem került be a törvényhozásba a korábbi házelnök, Alekszandr Moroz által vezetett Ukrajna Szocialista Pártja, amelynek a listáján a 11. helyen magyar nemzetiségű jelölt, Tóth Mihály is szerepelt. Helyette a Nemzeti Pártot és a Munkáspártot tömörítő Litvin Blokkja vágta át a bejutási célszalagot.* * Elemzés: Az előrehozott parlamenti választások alapján megállapítható, hogy Ukrajnában az előző választásokhoz képest a politikai erőviszonyok alig, legfeljebb arányaikban válto ztak. Konstatálható, hogy változatlanul fennáll a NyugatKelet (EurópaOroszország) törésvonal, mely ebben a megosztott történelmi előzményű, vallási megoszlású, etnikai összetételű országban egyáltalán nem meglepő. Talán inkább az tekinthető kisebb geopol itikai csodának, hogy Ukrajna a jelenlegi határai között még létezik. Nem kellene nagyon meglepődnünk, ha az ország történetesen a föderalizálódás útjára lépne. Egyértelmű a 'narancsos' erők győzelme, a koalíciók kialakításánál azonban a győztes pártoknak és a leendő kormánynak nem árt figyelnie a Gazpromon keresztül üzenő Oroszországra. Az óriáscég a választás finisében jelentette be: ha Ukrajna nem fizeti ki októberig az 1,3 milliárd dolláros gázadósságot, ismét számítani lehet a csapok elzárására. Dmitr ij Medvegyev első miniszterelnökhelyettes, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke pedig bejelentette, hogy Ukrajnával igazságos piaci szempontok alapján kívánják folytatni a jövőben a gázüzletet. Ez félreérthetetlen jelzés arra, hogy Oroszország a jövőben is befolyást kíván gyakorolni az ukrán politikára. Az orosz féllel Ukrajnának tehát tárgyalnia kell, ezért utazik Juscsenko elnök meghatalmazásával Janukovics kormányfő Moszkvába. Elemzők több koalíciós változatot, így a Timosenko és a Juscsenkoféle tömörü lés (228 mandátum), vagy a két, gyakorta perlekedő szövetségesnek a Litvin Blokkal kiegészülő felállását (248 mandátum) is el tudják képzelni. Október 3án Juscsenko a három nagy pártot és Volodimir Litvin Blokkját arra szólította fel, hogy a nemzeti érde keket messzemenően figyelembe véve közösen tegyenek lépéseket az ország konszolidálására. Az elnöki bejelentést Janukovics kormányfő valamiféle nagykoalíció létrehozására szóló felhívásként értelmezte, s ebben a felfogásban üdvözölte Juscsenko nyilatkozatá t. A jelenlegi kormányfő reakciója érthető, hiszen a narancsosokkal való koalíció nélkül pártjának nincs esélye a kormányzásra. A Régiók Pártjával való koalícióról azonban a kormányfői posztra immár felkért Julia Timosenko hallani sem akar. Egyértelmű, hog y a koalíció felállítása, a parlamenti munka, a kormányzati oldal és az ellenzék viszonya már a két év múlva esedékes elnökválasztásról is szól. Nagy a valószínűsége annak, hogy versengésben a hivatalban lévő Juscsenko mellett Timosenko és Janukovics is in dulni készül. Ha a Verhovna Rada pártjai el akarják kerülni a hónapokig tartó huzavonát a kormányképes koalíció megalkotására, a három nagy politikai erőnek kompromisszumot kellene kötnie. A választási eredmény alapján érzékelniük kell a másfél évtizede a Kelet és a Nyugat között sodródó, etnikai alapon is megoszló 'kompország' társadalmának hangulatát. Ez pedig azt jelzi, Juscsenkónak, Timosenkónak és Janukovicsnak párbeszédet kell folytatnia annak érdekében, hogy az ország ne kerüljön a bénultság állapot ába. Az események azonban egyelőre nem a megegyezés felé mutatnak. A Régiók Pártja bejelentette, hogy abban az esetben, ha nem jön létre a nagykoalíció, képviselőik nem veszik át mandátumaikat, így nem lesz meg a döntések meghozatalához szükséges minimális többség a törvényhozásban. Ezzel a parlament működésképtelenné válik, újabb választást kell kiírni. A szükséges 300 fős minimális többséget a BJUT is képes meghiúsítani, ezt maga Júlia Timosenko jelentette be. Ha nem ő lenne a miniszterelnök, akkor a 'bju tosok' nem teszik le parlamenti esküjüket. Juscsenko kész jelölni Timosenkot a kormányfői posztra, ha a BJUT elnöke rá tudja venni a Régiók Pártját arra, hogy 'vonuljon békésen ellenzékbe'.
