Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-20
17 Nő azon döntéshozatali területek száma, amelyeken az egyhangú szavazás helyett többségi szavazással születhetnek döntések. NagyBritannia és Írország fenntartotta magának a jogot, hogy csak akkor alkalmazza az ilyen döntéseket, ha jónak látja, de nincs lehetőségük arra, hogy más tagállamokra vonatkozóan is megakadályozzák egyegy ilyen döntés érvényesülését. Bonyolultabb szavazási rendszer A szerződés új szavazási rendszert vezet be az EU intézményeiben. A "kettős többség" új szavazati rendje szerint a tagállamok minimum 55 százalékának (ez jelenleg 15 ország) támogató szavazata szükséges ahhoz, hogy elfogadtassék egy új EUjogszabály, de ez az arány csak akkor elégséges, ha a támogató országok lakossága együttvéve legalább 65 százalékát teszi ki az Európai Unió összlakosságának. Az új szavazati rend 2014től kezd életbe lépni. Azért csak "kezd", mert a tagállamok - Lengyelország követelésére - 2017ig tartó bonyolult átmenet i időszakot iktattak az érvénybe lépés kezdete és a teljes érvénybe lépés közé. A reformszerződés új közös célokat is megfogalmaz, köztük a közös energiapolitika kialakítását és a globális felmelegedés elleni harc közös stratégiájának létrehozását. Ha egy tagállamot terrortámadás, elemi csapás vagy valamilyen más katasztrófa ér, a szerződés értelmében támogatást kap a többi tagállamtól, amennyiben igényli ezt. A reformszerződés lehetőséget biztosít a tagállamoknak az Európai Unióból való kilépésre, de a ki lépni szándékozó országnak előzetesen meg kell tárgyalnia partnereivel kilépésének feltételeit. vissza Megállapodtak a reformról a lisszaboni uniós csúcson Népszabadság • Pócs Balázs • 2007. október 20. Győzelem Európána k - mondta az EU soros elnökségét betöltő portugál kormányfő, miután a lisszaboni csúcson létrejött a megállapodás az új reformszerződésről. Gyurcsány Ferenc "kellő előkészítés után" hivatalos találkozóban egyezett meg Robert Fico szlovák kormányfővel. Az október végi nyár mintha az EU állam- és kormányfőit is arra késztette volna, hogy időben befejezzék a kötélhúzást. Péntek hajnalra megszületett az egyezség a politikai csapdákkal teletűzdelt reformszerződésről, és végül - két nappal a lengyelországi vála sztások előtt - a Kaczynski ikrek sem keserítették meg a huszonhetek életét. Állítólag éppen azért "csak" a hajnali órákban jelentették be a megállapodást, hogy a lengyel választóknak se tűnjön úgy: a varsói vezetés túl hamar feladta a harcot. Mindenki el is játszotta tehát a szerepét. Lech Kaczynski elnök boldogan közölte: Lengyelország megkapott mindent, amit akart. A többi EUvezető történelmi megegyezésről és óriási előrelépésről beszélt, ami annyiban persze igaz, hogy pontot lehet tenni az unió megrefo rmálásáról folytatott hatéves, kínkeserves vita végére. Gyurcsány Ferenc kormányfő úgy fogalmazott, "nagyon hosszú utat fejeztek be", bár elismerte, hogy az átlagembert aligha "tüzelik fel az intézményi kérdések". Jellemző az EU találékonyságára és válság menedzselő képességére a portugál fővárosban kidolgozott megoldás. Ami a lengyelek fő követelését, a "ioanninai kompromisszum" szerződésbe való beemelését illeti (ez a formula lehetőséget ad egy kisebbségben maradó tagállamnak a számára kellemetlen döntés ek átmeneti elhalasztására), végül azt találták ki, hogy Ioannina marad egy külön nyilatkozatban, de rögzítik, hogy ezt a nyilatkozatot csak egyhangú szavazással lehet módosítani. Hasonlóan hajmeresztő az Európai Parlament képviselői helyeinek újraelosztá sa. Olaszország tiltakozását azzal csillapították le, hogy beígértek neki plusz egy mandátumot - ám ezzel mégsem nő a szavazati joggal bíró képviselők száma, az EP elnöke lemond ugyanis e jogáról. Mint az uniós törvényhozást jelenleg irányító HansGert Pöt tering mondta, a parlament létszáma a 2009es választások után így 750+1 fő lesz. Valóra válik a portugál diplomácia álma is, mert a reformszerződést december 13án Lisszabonban írják alá, és ezzel garantáltan a lisszaboni szerződés elnevezés szerepel maj d a történelemkönyvekben. A dokumentumot azonban mind a huszonhét tagállamban ratifikálni is kell, ez a derűlátó forgatókönyv szerint legkésőbb a 2009. júniusi EPválasztásokig megtörténik.
