Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-20
18 Miután "megszabadultak" az intézményi reformoktól, az állam- és k ormányfők tegnap már az európai versenyképesség növelésére összpontosítottak. November végére jelentés készül az unió egységes belső piacának állapotáról, és - mint Gyurcsány bejelentette - Magyarország kérte, hogy az EUBizottság tavaszra dolgozzon ki int ézkedési tervet a meglévő akadályok lebontására. A reformszerződés főbb elemei Új szavazati rendszer. Ez volt a csúcstalálkozó legvitatottabb kérdése. Az EU fő döntéshozó szervében, a tanácsban bevezetik a kettős többséget: e szerint egy javaslatot csak akkor fogadnak el, ha azt a tagállamok 55 százaléka és az uniós össznépesség 65 százaléka támogatja. Ez főként a nagyobb tagországoknak kedvez, ezért - a lengyeleknek tett engedményként - csupán 2014ben léptetik életbe. Sőt, egy 2017ig tartó átmeneti idő szakban bármely tagállam kérheti, hogy térjenek vissza a jelenlegi, minősített többségen alapuló rendszerhez. Állandó EUelnök. Az állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács két és fél évre állandó elnököt kap, akit egyszer újra lehet választani. F ő feladata az unió képviselete a külvilág felé. A féléves soros elnökségeket másfél éves, három tagországból álló "csoportos" elnökségek váltják fel. Külpolitikai főképviselő. Az európai alkotmányban eltervezett közös EUkülügyminiszteri posztot végül meg tartják; ő elnököl majd az uniós külügyminiszterek tanácskozásain, és egyben az EB alelnöke is lesz. Kevesebb EUbiztos. "Létszámleépítés" vár az Európai Bizottságra, ahol 2014től az EUbiztosok száma a tagállamok számának kétharmadára csökken. Ma még mi nden tagországnak jut saját biztos. Európai parlamenti mandátumok. Az Európai Parlamentben a 2009es választások után legfeljebb 750, pontosabban most már 750+1 képviselő ülhet; ezzel az olasz igényeknek is eleget tettek. Magyarországnak a jelenlegi huszo nnégy helyett huszonkét mandátuma lesz. (P. B.) A diplomáciában szokatlanul őszinte beszélgetést folytattunk, és világosan megbeszéltük, mely lépések okoznak rossz érzést Magyarországon, nemcsak a politikusok, hanem a hétköznapi emberek körében is - közöl te Gyurcsány Ferenc, aki a lisszaboni EUcsúcson valóban leült meginni egy kávét szlovák kollégájával, Robert Fico kormányfővel. A kötetlen, húszperces megbeszélést követően Gyurcsány elmondta: lesz ugyan hivatalos találkozó is, de ennek sikeréhez hosszabb előkészítés kell, amely "belátható időn belül" el is kezdődik. Az előkészítéssel Kiss Péter kancelláriaminisztert és Dusan Caplovic szlovák miniszterelnökhelyettest bízták meg. A magyar kormányfő szerint a legroszszabb hír az, hogy két szomszédos ország vezetőjének találkozója egyáltalán hír tud lenni. vissza Lelkük rajta Népszabadság • Bugyinszki György • 2007. október 20. Minthogy a Fidesz hetek óta azt harsogja minden szembejövő kamerába, hogy "ma Magyarországon az u niós pénzek nagy részét ellopják", ideje rekonstruálni, hogy mire is alapozzák szikár tőmondatukat. Kezdetben vala a Zuschlagügy. A szocialista politikus nemrégiben azzal került a címlapokra, hogy az alapos gyanú szerint ifjúsági alapítványok pályázati pé nzei körül seftelt. No nem uniós fejlesztésekről volt szó - mindenesetre az ügy kapcsán napirendre került a "korrupt szocialisták szatyorban viszik haza a közpénzeket" téma. Ez volt az érzelmi előhangolás fázisa. (Épp a tegnapi Népszabadság számolt be eg yébként a Zuschlagféle ifjúsági szervezetekből álló "hálózat" ügyében a legfrissebb fejleményekről; úgy tudni, az ügyészség több mint húszmillió forintnyi európai pénzre bukkant a papírok között. Ezek a pályázati pénzek azonban egy olyan közös európai ifj úsági programból származnak, amelynek semmi köze a Magyarországra érkező fejlesztési pénzekhez, vagyis ahhoz a bizonyos, sokat emlegetett 8000 milliárdhoz. Már csak azért sem lehet köze egyébként, mert a gyermek- és ifjúsági programok sehol Európában nem r észei fejlesztési terveknek. Aki tehát ezeket hívja le jogtalanul, az nem a Magyarországnak járó modernizációs büdzsét rövidíti meg, hanem magát az Európai Bizottságot. Félrevezető tehát az ifjúsági pályázatok esetében is "uniós pénzekről" beszélni, mert e kifejezésnek a magyar közbeszédben sokkal konkrétabb tartalma