Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-17
26 Gyors megegyezésre irányul a lisszaboni stratégia - Az EU reformszerződésérol tárgyalnak csütörtöktol a tagállamok Népszava 2007. október 17. Nem várható a júniusihoz ha sonló maratoni marakodás, de villámgyors megegyezés s em az Európai Unió elfogadás elő t t álló reformszerződésérő l az állam- és kormányfok csütörtökön nyí ló lisszaboni találkozóján. Elso sorban a lengyel és a brit kormány tartogathat még kellemetlen meglepeté seket, a dokumentum pénteki jóváhagyását ennek ellenére szinte mindenki biztosra veszi a z EU székhelyén. Kétségkívül elő relépés, hogy ezúttal senki sem fenyegető zik vétóval. Meghatározó állomások az integráció történetében Csaknem hat évig tartott polit ikai és jogi huzavonának vethetnek véget az uniós tagországok állam- és kormányfő i, ha nemhivatalos csúcstalálkozójuk végén jóváhagyják az integrációs szervezet új szerz ő dését. A kétnapos tanácskozásra vár a még fennálló nézetkülönbségek és vitás kérdések tisztázása, ám ezúttal senki sem fenyegető zik vétóval, a megbeszélések felfüggesztésével, az ülésteremb ől való kivonulással. A 27 vezető kompromissz umra készen utazik a portugál fő városba, ahol már csak az utolsó, igaz, nem lényegtelen simításokat kell elv égezni a két népszavazáson is megbukott alkotmányos szerző dés helyébe lép ő reform szerződ és szövegén. A jogászok október 5én tették le az asztalra a 256 oldalas reform szerződ ést, amelyet a júniusi csúcsot követ ő rövid kormányközi egyeztetéseken kimunkált egyezség alapján öntöttek végs ő formába. A friss tervezet a kemény vitákban csiszolódott k ompromisszumokra épül, de – első sorban brit és lengyel követelésre – további pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaz. A rengeteg lábje gyzettel, nyilatkozattal, jegy ző könyvvel ellátott reform szerződ és az eltér ő törekvések összehangolásának mintapéldánya: versenypártiak és protekcionisták, euroszkeptikusok és föderalisták, populisták és reálpolitikusok összjátékának az eredménye. Olyan is: híve n tükrözi az európai épít kezésrő l vallott különféle nézeteket, és ha nem is a törzsszöveg paragrafusai között, hát a számtalan függe lékben próbálva meg közös nevező re hozni a szerteágazó nemzeti érdekeket. A két állandó „zavarkelt ő ”, NagyBritannia és Lengyelország az utolsó pill anatig makacskodik, hogy újabb közös politikák végrehajtása alól bújhasson ki, ille tve fenntarthassa viszonylag erő s befolyását a döntésekre. Gordon Brown kormánya az európai partnerek megegye zési hajlandóságától teszi függő vé, hogy népszavazásra bocsátjae (és ezzel halálra ítélie) a reform szerződ ést, az újraválasztásukra készül ő Kacynski testvéreknek pedig odahaza kell bizonyítaniuk, hogy hajlíthatatlan tárgyalófelek , ha a nemzeti érdekek védelmérő l van szó. A portug ál EUelnökség mindenesetre derű látó, Lobo Antunes Európaügyi miniszter szerint London aggályait már sikerült eloszlatni, Varsóval pedig nem lesz nehéz egyezségre jutni. A lengyelek ragas zkodnak ahhoz, hogy az új, kettő s többségen alapuló szavazati rendszer életb e lépése után is kapjanak lehe tő séget a nekik nem tetsz ő döntések kisebbségi blokkolására. A csúcson arról várható vita, hogy az uniós zsargonban Ioanninakompromisszumként emlegetett formula helyet kapjone a reform szerződ ésben, és ha igen, milyen formában. Kacynksiék azt is szeretnék elérni, hogy a másik öt nagy tagállamhoz hasonlóan, Lengyelor szág is delegálhasson állandó fő tanácsnokot az Európai Közösségek Bíróságára. Ez tisztán presztízsszempontokat szolgálna, hiszen az ügyészéh ez hasonló feladatokat ellátó fő tanácsnok sohasem az a dott ország érdekeit képviseli a testületben. Ha a csúcson sikerülne mindenki számára elfogadható kompromisszumra jutni – márpedig ennek nagy az esélye – , akkor a dokumentumot decemberi csúcstalálkozójukon írnák alá a tagállamok képvisel ő i, b ő egy évet hag yva a ratifikációra. A szerződ és legk ésőbb 2009 tavaszán, a következő eu rópai parlamenti választások elő tt lépne életbe. Írországban az alkotmány kötelezi a kormányt népszavazás kiírására, a többi uniós országban várhatóan a parlament adja áldását a szöveg re. Csehországban és Dániában még nem dő lt el a jóváhagyás módja. Az emelkedettnek szánt alkotmányos szerződ ésnél jóval rövidebb, de bonyolultabb, a hagyományos EUszerződ ések közember számára érthetetlen jogi nyelvezetén megfogalmazott szöveg sok minden t meg ő rzött az eredetib ő l, változatlanul hagyva a kib ő vült és az újabb tagfelvételekre készül ő integráció hatékonyabb, demokratikusabb mű ködéséhez elengedhetetlenül fontos intézményi változásokat. A reform szerződ és 2009re tervezett életbe lépése után, az állam- és kormányfok testületét nem a soros, hanem a választott elnök irányítja majd, a külügyminiszterek tanácsában elnökl ő külpolitikai fő megbízottat önálló diplomáciai szolgálat fogja segíteni a nemzetközi porondon. Tovább fog csökkenni az egyhangúan ho zható döntések köre, els ő sorba n a bel- és igazságügyi együttműködést érintő területeken, és ezzel együtt bő vülnek az Európai Parlament törvényalkotási jogosítványai. A brit kormány kiharcolta, hogy kimaradhasso n a tagországok belügyi, büntetőjogi
