Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-17
27 együttmű k ödéséb ő l – de a többiek ebbe csak akkor hajlandók belemenni, ha a szigetország öt év elteltével csatlakozik, másként minden közös döntésb ő l kihagyják. London kibújik a mintegy 54 politikai és szociális jogo t tartalmazó Alapjogi Charta elő írásainak alkalma zása alól is, és ugyanerre törekszik a kon zervatív varsói kabinet is, első sorban a családjogra vonatkozó liberális közösségi rendelkezések miatt. 2014 után már csak a tagállam ok kétharmada küldheti képviselő jét a jogszabályokat kezdeményez ő és végrehajtásu kat ellenő rz ő Európai Bizottságba, amelynek a tagjai rotációs alapon cserélő dnek. Lengyelország nyomására nem 2009tol, hanem 2014tol f okozatosan lép életbe az a kettő s többségen alapuló szavazási rendszer, amely jobban tükrözi az egyes országok lélekszám át, a jelenleginél nagyobb befolyáshoz juttatva Németországot, és kisebbhez Lengyelországot. Ugyancsak a lengyelek szorgalmazására került a szövegbe, hogy ha az energiaellátásban nehézségek merülnek föl, a tagállamok kisegítik egymást. A reform szerződ és a mostaninál er ősebb ellenőrző szereppel ruházza föl a nemzeti parlamenteket, amelyek indokolt esetben akár meg is torpedózhatják egyegy közösségi jogszabály elfogadását. A korlátozást, a „sárga lap fölmutatásának” rendszerét a brüsszeli bürokráciával szemb en egyre euroszkeptikusabb hollandok harcolták ki még júniusban. Várhatóan megnehezül a belépésre várók dolga azáltal, hogy a tagság ra való fölkészültségüket a jövő ben szigorúbban fogják ellen ő rizni. Megoszlik a jogászok véleménye arról, hogy az új szöveg gyengítie vagy változatlanul hagyja az EUversenypolitikában élvezett széles hatásköreit. A protekcionizmusra hajló francia elnök követelésére törölték az Európai Unió értékeire hivatkozó cikkelyb ő l a „szabad és torzulásoktól mentes verseny” említését. Eg yesek szerint ez nem módosítja Brüsszel jogosítványait, amelyeket a biztonság kedvéért külön jegyző könyvben a szerződ éshez csatoltak. Mások viszont úgy vélik, hogy a változtatás nyom án az uniós „ kormánynak” a jövő ben nehezebb lesz föllépnie a versenyt tor zító jelenségek ellen. Értelmez ő szótár Kettő s többségen alapuló szavazati rendszer: A reform szerződ ésben foglaltak szerint egy döntés akkor születhet meg, ha a tagállamok 55 százaléka – de legalább 15 tagállam – igennel szavaz, és ok együttesen az összl akosság 65 százalékát képviselik. Lengyelország követelésére 2009 helye tt 2014ben lépne életbe a kettő s többség ű szavazati rendsz er. A 2017ig tartó átmeneti idő szakban a tagállamok kérhetik, hogy egyegy döntést ne az új, hanem a régi szavazati szisztéma alapján hozzanak meg. Ioanninakompromisszum: A görögországi Ioanninában 1994ben tartott miniszteri tanácsülésen kidolgozott kompromisszum értelmében a tagállamok akkor is megakadályozhatják, elhúzhatják egyes határozatok meghozatalát, ha ehhez nem tudj ák összeszedni a blokkoló kisebbséghez szükséges szavazatszámot. A meglehető sen bonyolultan alkalmazható jogi formulát a lengyel kormány elevenítette föl, ellensúlyozandó szavazati súlyának a reform szerződ ésben rögzített csökkentését. Távolmaradás (opto ut): Tartós távolmaradás az EUszerződések egyes elő írásaitól. Jellemz ő példája a közös valuta bevezetésének brit és dán elutasítása, illetve a brit és az ír távolmaradás a bels ő határellen ő rzést megszüntet ő schengeni rendszertő l. A reform szerződ és bizonyo s rendelkezéseit NagyBritannia és Lengyelország nem kívánja alkalmazni, ezért a többség egyetértésével kimarad a végrehajtásukból. Az Európai Unió külpolitikai fő megbízottja: Brit nyomásra nem külügymin iszternek, hanem külpolitikai fő megbízottnak fogják hívni az EU külügyeinek irányítóját, aki a külügyminiszteri tanács állandó elnöke és az Európai Bizottság egyik al elnöke lesz egy személyben. A fő külügyért nemzeti és európai uniós diplomatákból álló önálló diplomáciai szolgálat segíti majd a munkában. vissza Megsebzett ünnep – magyar csörte Brüsszelben MNO 2007. október 17. 0:0 Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti delegációjának szervezésében kedden az EP brüsszeli székházában bemutatták Pesty László filmrendező Meg sebzett ünnep című dokumentumfilmjét, amely a tavaly október 23i budapesti utcai eseményekről készült. Tabajdi Csaba felháborítónak nevezte, hogy miközben a Fidesz elzárkózik az 1956os magyar forradalom méltó módon történő, közös megünneplésétől, a magya r igazságszolgáltatás lejáratására törekszik Brüsszelben. A Fidesz EPképviselőcsoportja viszont nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy közösen ünnepeljen a kormánypárti EP képviselőkkel, azokkal, akik az európai elveket súlyosan megsértő hatalmat védi k.
