Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-09
21 munkalátogatásoknak megvannak a megfelelő keretei. A legfőbb közjogi méltóságok sosem számítanak magánszemélynek. Meg kell állapodni, mi a magánjellegű út. Kubis szerint nem kedvezett Sólyom L ászló látogatása a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét jobbító szándéknak. úgy látja: a magyar – szlovák megbékélés kérdésében politikai akarat és elszántság híján ma a parlamentek szintjén nem lehet egyezségre jutni. vissza ( MTI/MH) Belgium: nem esünk szét! Magyar Hírlap 2007.10.09. Megnyugtató iránymutatást küldött szét a belga nagykövetségeknek a brüsszeli külügyminisztérium – ha megkérdezik tőlük, hogy szétválike az ország, azt kell felelniük: Nem. Négy hónap telt el a belga parlamenti választások óta, és Belgiumban még mindig nem sikerült kormányt alakítaniuk a pártoknak. A több évtizedes forgatókönyvnek megfelelően a flamand pártok még több autonómiát szeretnének, míg a vallonfrancia politikai erők az egységes Be lgium pártján állnak. A belga médiában és a közvéleményben egyre inkább erősödik az a felfogás, hogy most már jobb lenne, ha szétválna a két országrész. Karel de Gucht ügyvezető külügyminiszter azért mutatott irányt a nagykövetségeknek, hogy megnyugtassák a külföldi partnereket. "A flamand és a frankofon lakosok békésen együtt tudtak élni a történelem során" – szól a feljegyzés. A megnyugtatónak szánt szövegben ennek ellenére azt is olvashatjuk: "Százhetvenhét év együttélés után, bár a flamand és a vallon közösségek politikai ambíciói megnőttek, még mindig fontos számukra, hogy elkerüljék az erőszak bármely formáját". Vasárnap egy flamand kistelepülésen belga zászlókat égettek a nacionalisták. Belgiumban hatmillió flamand, négymillió vallon, több százezer harmadik világból érkezett bevándorló és több tízezer uniós hivatalnok, alkalmazott él együtt, egyre kisebb egyetértésben. A regionális parlamentektől a kábeltévétársaságokon és a cserkészmozgalmon át a galambreptető szövetségig minden szervezet megkettőz ődött a flamand és a vallon régiókra. A kérdésre, hogy mikor alakul meg az új kormány, de Gucht külügyminiszter annyit mondott, "amikor eljön az ideje". vissza Hidak lephetik el a magyarszlovák határt Felvidék.ma 20071008 19:12 Belpolitika, közélet Már csak a magyar és a szlovák kormány szerződéskötésén múlik a korábbi évtizedekben lerombolt Ipolyhidak újjáépítése. Az év végére minden újjáépítendő híd terve elkészülhet, tíz hónapos építkezést figyelembe véve pedig az első szalagátvágás 2009 tavaszán lenne várható, tudta meg az mfor.hu. Az Ipoly 160 kilométer hosszú államhatárt jelentő szakaszán egykor összesen 47 híd állt, átlagosan négy folyamkilométerenként volt egy. A szegényebb falvak csak egy hidat, a gazdagab bak többet is építtettek. A második világháborúban a németek 1944 decemberében visszavonulásuk alatt, később, 1945ben az oroszok robbantották fel a hidak nagy részét. Amelyek túlélték a háborút, azokat 1950 után semmisítette meg a magyar és a csehszlovák állam a határ védelmében. Később a 47 hídból mindössze hármat építtettek újjá. Jelenleg csak a LetkésIpolyszalka és a ParassapusztaIpolyság határátkelőhelyeken vezet át híd a folyón, a harmadik, Ipolydamásd és Helemba között ívelő hidat 2000ben elvitte az árvíz. Az eredetileg négy folyamkilométerenkénti hídsűrűség mára több mint ötven kilométerre nőtt. Van már közös híd Nem csak az Ipolyon alakult ki együttműködés a szomszédos államokkal hídépítés ügyében. Szlovákia és Magyarország közösen építte újjá néhány évvel ezelőtt a párkányi Mária Valéria hidat, emellett a közelmúltban adták át a forgalomnak a szintén közös munkával felépített komáromi Dunahidat is. Délen sem idegenkednek a szomszédok a közös munkától. Évek óta tárgyal a magyar és a szlovén kor mány egy Murahíd megépítéséről. Ez
