Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-06
45 Beszélgetés Durayval a délvidéki Magyar Szóban Felvidék.ma 20071006 19:25 A délvidéki Magyar Szó mai számában "Az egység legyen a cél" címmel interjú jelent meg, amelyben Duray Miklós nemzetpolitikáról, útirányokról, a schengeni határzónáról nyilatkozott. Az interjú szövege: Duray Miklósra sokan úgy emlékeznek, mint aki a 2004. december 5ei népszavazást megelőző televíziós vitában meggyőzően képviselte a határon túli magyarság nemzeti érdekeit. Azt talán kevesebben tudják róla, hogy a nyolcvanas években kétszer is bebörtönözték jogvédői tevékenysége miatt. Ekkor nemz etközi akció indult a kiszabadítására. A rendszerváltás után az Együttélés politikai mozgalom alapító elnökeként kapcsolódott be a szlovákiai politikai életbe. Jelenleg a Magyar Koalíció Pártjának az alelnöke. Duray Miklós szombaton, szeptember 29én a Ci vil Mozgalom zentai rendezvényén vett részt, előző nap pedig a szabadkai Városi Könyvtárban a szerzői estjére került sor. Ekkor készült a beszélgetés. Ön olykor váratlan politikai lépésekre szánja el magát. Lehet, hogy most is sokakat meglep majd, hogy a Civil Mozgalom szervezésében érkezett. Hogyhogy nem a Vajdasági Magyar Szövetség meghívására van itt? - Az általuk szervezett kezdeményezés, amelyre érkeztem, azt mutatja, hogy a Civil Mozgalom célkitűzése fölöttébb politikai és közszolgálati, amit a dél vidéki magyarok összes politikaiközéleti szereplőjének érdemes megszívlelnie. Ne szembeállításokban gondolkodjunk, meggyőződésem, hogy a VMSZ és a Civil Mozgalom jól kiegészíthetik egymást. Az egységnek a létrehozására kell törekednünk. A beszélgetésben elhangzott, hogy a magyar nemzetpolitika ügyében előrelépés a rendszerváltás utáni két jobboldali kormány időszakában volt tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy csak a jobboldali politizálás képes a nemzeti érdekek hatékony megjelenítésére? - Nem biztos, h ogy így van, azonban a rendszerváltozás óta egyértelműen a nemzetnek elkötelezett jobboldali politizálás hozott előrelépést a nemzeti kérdések rendezésében. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a baloldalnak és a liberálisoknak a kötődései sokkal inkább kapcsolódnak a nemzetközi hátterű gazdasági érdekeltségekhez, mintsem a jobboldalnak. Ezt a kérdést kivetíthetjük a kisebbségi politizálásra is, a határon túli magyar pártok egész spektrumban kívánják megszólítani a magyar szavazókat, azok között viszont nyilván sokan baloldali érzelműek. - A tapasztalatom az, hogy az emberek többsége konzervatív, amin nem elmaradottságot kell érteni, hanem értékmegőrzést. Valamelyest közelebb állhatnak a jobboldalhoz vagy a baloldalhoz, irányultságuk alapjában véve mégi s értékmegőrzőnek mondható. A nemzeti hagyományok, a fejlődés, a modernizálódás szempontjából a legkomplexebb társadalmi felfogás a jobboldal körében van. A liberális és a baloldali irányzatoknál ez leszűkül egy rés irányában, vagy a nemzetközi tőke érdeke ltségei irányában, melyek számára gyakran akadály a nemzeti érdekek képviselete, vagy pedig, főleg korábban, az osztályszemlélet irányában. A mai baloldalon az osztályszemlélet már nem érvényes, inkább azt lehet látni, hogy a baloldal a liberális oldal fel é tolódik el. A liberalizmus eszmei tekintetben mintha mindinkább kiüresedne... - A jogállamiság és a parlamenti demokrácia megerősödésével valóban kiüresedett, éppen ezért idegenedtek el a nemzettől. A közelmúltban a Vajdasági Magyar Szövetségnél és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjánál is elnökváltás volt. Új utakat keresnének a határon túli magyar pártok? - A VMSZben és az MKPban bekövetkezett elnökváltásnak másmás okai voltak. Az előbbinél, átengedve helyét, maga az elnök mondott le, az utóbb inál viszont leváltották. Reméljük, hogy a végeredmény mindkét esetben a kívánt jó eredményeket fogja hozni. Az elmúlt tizenhét év kisebbségi politizálását nagymértékben meghatározták az érzelmi hangsúlyok, az a jobbára érzelmi töltetű elvárás, hogy a ma gyarok magyar pártokra szavazzanak.
