Reggeli Sajtófigyelő, 2007. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-10-06
46 - Ezt én nem tekintem érzelmileg hangsúlyozott elvárásnak, inkább érdekileg hangsúlyozott elvárásról van szó, ám vissza lehet vele élni. A politikai közéletet úgy kell befolyásolnunk, hogy ez ne történhessen meg. Mindan nyiunk érdeke, hogy magyar magyarra szavazzon. A beszélgetés során DélTirol példáján illusztrálta, hogy az autonómia létrehozásához az adott nemzetrész gazdasági erőforrásait is aktivizálni kell. - Christopf Pan professzortól hallottam, a déltiroli au tonómiának a megszervezését ahhoz kötötték, hogy a leszakadó területeket előbb gazdaságilag megerősítsék, ugyanis autonómiát csak emberekkel lehet működtetni. Ha a leszakadó területeket elhanyagoljuk, akkor magukra maradnak a gazdaságilag erősebb területek , és idővel azok is lemaradhatnak a versenyben. A határon túli magyarság rendszerváltozás utáni politizálásában azt tekintem a legnagyobb hibának, hogy nem ezt a koncepciót követik, hanem csoportérdekeket szolgálnak ki. Ezzel azok a csoportok is önmagukat gyengítik, melyeknek az érdekei ki lettek elégítve. Már 1996ban az írta, hogy új nemzetstratégiára van szükség. Mit mond 2004. december 5e után? - A 90es évek közepén megfogalmazott alapok alkalmasak a további építkezésre, csak az elképzeléseket meg is lehessen valósítani. Pillanatnyilag elég kilátástalan a helyzet. A Kárpátmedencei magyarság Magyarország hathatós segítsége nélkül nem képes önmagát építeni. Az elszakadt nemzetrészek közül számbelileg az erdélyi magyarság a legerősebb, de a közegben, amelyben létezik, ő sem hagyatkozhat kizárólag önmagára. A schengeni határzóna bevezetését az itteni magyarok közül sokan úgy élik meg, mint egy újabb eltaszítást az anyaország részéről. - Ez helytelen megközelítés. Nem várható el, hogy Magyarország elz árkózzon a határzónába való belépéstől, mert ez károsan érinti a délvidéki magyarságot. Azt kell elérni, hogy a belépés következményei minél kevésbé legyenek érezhetőek: hogy a határvonal ne legyen egyúttal a vízumkényszer vonala is. Meg vagyok győződve, h ogy hamarosan rendeződik a helyzet, s az Európai Unió és Szerbia között rövidesen normálissá válik a közlekedés. Ehhez azonban a szerb politikai tényezőknek együtt kell működniük a hágai Nemzetközi Bírósággal. vissza Maďarič a magyarokat okolja Felvidék.ma 20071006 19:15 A Benesdekrétumok megváltoztathatatlanságáról szóló parlamenti határozat elfogadását az MKP ösztönözte – mondta Marek Maďarič kulturális miniszter a Szlovák Rádió mai vitaműsorában. A Sobotné dialógy c ímű műsorban Maďarič visszautasította az új kormánykoalíció alakításáról, netán az előrehozott választásokról szóló kitalációkat. „A dekrétumok megnyitásának fenyegető veszélye az MKP részéről indította a szlovák parlamenti pártokat arra, hogy határozatot hozzanak a háború utáni törvények megváltoztathatatlanságáról, tehát nem arról van szó, hogy az SNS jött volna ezzel elő” – mondta a miniszter. A dekrétumokról szóló határozat és a Hlinkatörvény egyébként is csak egy kis része a parlamenti munkának Maďari č szerint, csupán a média ver nagy dobra néhány kiválasztott ügyet. Az MKP elnöke, Csáky Pál szerint pártjának nem az a célja, hogy feszültséget szítson. „Az elmúlt év alatt a Smernek sikerült féken tartania az SNSt, de az utóbbi két hónap során a két ki sebb koalíciós partner tombolásának lehetünk tanúi” – jegyezte meg Csáky törvény(javaslat)ok kapcsán. Maďarič a szlovákmagyar kapcsolatok megromlását nem tartja különlegesnek, szerinte ugyanis 2005 óta a két ország viszonya hol jobb, hol rosszabb. Utóbbi ért Magyarországot, valamint az MKPt teszi felelőssé a miniszter, az autonómia és a Benesdekrétumok kérdésének megnyitása miatt. Annyit ismert el Maďarič, hogy Ján Slota megnyilvánulásai néha átlépik az illem határait, de ez nem jelent politikai problémá t. A kormány politikájában ugyanis „a szélsőségnek még a nyomai sem találhatók meg” – mondta a miniszter. vissza
