Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-28
20 Az Európai Választási Szakértők Egyesületének megfigyelőként Ukrajnába készülő munkatársa, Nagy Orsolya nyugod t szavazásra számít. Főleg az szól emellett szerinte, hogy "Ukrajna történetének legrövidebb szavazólapja" kerül a választók kezébe, ami a technikai lebonyolítást is megkönnyítheti. vissza Kristály Lehel Október elején dőlh et el a Tariceanukormány sorsa Magyar Hírlap 2007.09.28. Ezer nap káosz – a jobboldali kormányzás vége címmel a fő ellenzéki tömörülés, a Szociáldemokrata Párt tegnap ismertette a román törvényhozás két házának plénuma előtt a kormány elleni bizalmatl ansági indítványát. A dokumentum szerint az országot hozzá nem értő, parlamenti és lakossági támogatottsággal nem rendelkező, ultrakisebbségi kormány vezeti, amely katasztrofális szegénységbe taszította a lakosság jelentős részét, mély válságba sodorta az országot, lezüllesztette a mezőgazdaságot, az egészségügyet, az oktatást. Mindennek nyomán jelenleg két egymással kibékíthetetlenül szembenálló Románia létezik: a társadalmat megvető kisebbségé és a megalázó szegénységben élő többségé. A kormány külpolitik ája is csődtömeg, ezért Romániát elszigetelt, másodrangú országként kezelik a nemzetközi porondon. A román külpolitikát a kiszámíthatatlan államfő és az egységes stratégiát kidolgozni képtelen kormány irányítja. A beterjesztők szerint a cél nem egyszerűen a kormány megbuktatása, hanem az, hogy megváltoztassák a román társadalom fejlődési irányát, és az ország ne az oligarchiára alapuló kapitalizmus, hanem az európai társadalom felé haladjon. A kormányt azért is támadják, mert képtelen felhasználni az uniós pénzeket, és egyetlen kilométernyi autópályát sem épített. Az indítványt szerdán vitatják meg, ekkor dől el a Tariceanukormány sorsa. Megfigyelők szerint a dokumentum megszavazására kevés az esély. A román parlamentben ismét elakadt a nemzeti kisebbsége k jogállását szabályozó törvénytervezet szakbizottsági vitája. Az ürügyet ez alkalommal Markó Béla korábbi kijelentése szolgáltatta, miszerint európai parlamenti képviselete révén az erdélyi magyarság bebizonyíthatja, hogy Románia nem tekinthető (egységes) nemzetállamnak. A Szociáldemokrata Párt bizottsági tagja több társával együtt kivonult az ülésről és kijelentette, mindaddig nem vesz részt a dokumentum vitáján, ameddig Markó Béla nem kér bocsánatot kijelentéséért. A NagyRománia párti ülésvezető is felh áborító szemtelenségnek tartotta, hogy a hatszázalékos parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ az ország egységes nemzetállami jellegét súlyosan sértő törvényt akar elfogadtatni. Az RMDSZ bizottsági tagja, Asztalos Ferenc szerint a román pártokban nincs meg a politikai akarat a jogszabály elfogadásához, amit az is jelez, hogy a tervezet 78 cikkelyéből éves huzavona után is csak 19et sikerült megvitatni. A történtek nyomán az ülésvezető felfüggesztette a vitát. A román külpolitikát illetően ismét ellentm ondása keveredett egymással az államfő és a kormány, pontosabban a román külügyminiszter. Traian Basescu nemrégiben azt sürgette, hogy a kormány "maximálisan gyorsítsa fel" a román állampolgárság megadását a moldovai köztársaságbelieknek, ideértve az orosz ajkúakat is. Adrian Cioroianu szerint ez kockázatokat rejtene magában Románia számára. Kevesebbet kellene beszélni, és többet cselekedni, ellenkező esetben ugyanis "csak azok malmára hajtják a vizet, akik románellenes hangulatot keltenek Chisinauban, egyb en illúziókat keltenének az ország keleti és nyugtalanságot váltanának ki nyugati barátaiban" – mondta. Szerinte az állampolgárság kérdését úgy kell kezelni, hogy hosszú távon hajtson hasznot Románia számára, de szavatolja az EU biztos határát. Az EU – Mold ovai Köztársaság együttműködési parlamenti bizottság brüsszeli elnöke, Marianne Mikko a román államfő kijelentését meggondolatlan nevezte. "Romániának Moldova megbízható partnereként és az EU hitelt érdemlő tagjaként kell viselkednie" – tette hozzá a brüss zeli politikus. vissza
