Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-28
15 Trianon előtti Magyarországon, milyen volt a két világháború közti időszak és a bécsi döntés, illetve az 1938as müncheni konferencia, melynek következtében Csehszlovákiát szétdarabolták. Sutaj e gyetértett Balog Zoltán országgyűlési képviselővel, a parlament emberi jogi bizottságának elnökével, aki bevezetőjében az egymás iránti tiszteletet, a másik szenvedésének megértését nevezte a legfontosabbnak ahhoz, hogy sikerüljön túllépni a sérelmeken. A szlovák történész beszélt arról, hogy a szlovák népnek meg kellene bánnia a magyarok ellen elkövetett tetteit. Stefan Sutaj szerint azonban a magyar érzékenység túlhajlásai sem tesznek jót a két nép megbékélésének: a különféle gárdák ugyanis szerinte "maga s labdák" a szlovák nacionalista politikusoknak. vissza Egyszer bocsánatot kell kérni − Konferencia a Terror Házában a kitelepítésekről - Távol maradt a cseh és a szlovák nagykövet Népszabadság • Kis Tibor • 2007. szeptember 28. Magyarország és Szlovákia európai fejlődése igényli, hogy a múltat hagyjuk tört énelemmé válni - ez lehet az üzenete a magyarcseh- szlovák lakosságcsere 60. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferenciának, amelyet tegnap tartottak a Terror Háza Múzeumban. A szlovákiai magyarok jogfosztását, elűzését és kitelepítését megal apozó Benesdekrétumok és pozsonyi döntések még ma is politikai manipuláció tárgyai lehetnek; ennek kapcsán felelőtlen politikai handabandázás folyhat napjainkban is - mutattak rá a tanácskozáson. Ennek egyik oka, hogy a tisztánlátáshoz alapvető források h iányoznak; a történészeknek e tekintetben még rengeteg a tennivalójuk. Emiatt a lakossági emlékezetben a feldolgozás elakadt a gyász momentumánál; az évfordulóról való megemlékezések is többnyire szegregáltan, a másik nemzet kollektív emlékezetéről tudomás t nem véve zajlanak. Stefan Sutaj szlovák akadémikus szerint sem a szlovák, sem a magyar társadalom és politika nincs felkészülve még a múlt örökségével való őszinte szembesülésre. Elképzelhetetlennek mondta, hogy a szlovák társadalom jelenleg megbánást ta núsítson a 60 évvel ezelőtt történtek miatt. - Ha az emberek tájékozottabbak lesznek a történelemről, az majd a politikusok megnyilatkozásait is módosíthatja - tette hozzá. Mint többen - így Sutaj és Szarka László - utaltak rá, a kitelepítések megítéléséb en a két országban jelentős különbségek mutatkoznak. Szlovákiában ezt sokan a két ország megegyezésén alapuló történelmi igazságtételének, területek visszaszerzésének tekintik, míg nálunk kollektív megtorlásnak, jogtalan kisemmizésnek és igazságtalan üldöz tetésnek. A kollektív megbocsátás hiányzó láncszeme nélkül nem juthatunk tovább a magyar- szlovák történelmi együttélésben - hangzott el. A történészek egyetértettek abban is, hogy a kitelepítésekhez nemzetközi és csehszlovák belső problémák vezettek és n agy szerepet játszott a döntésekben a szlovák nacionalizmus. Ennek kapcsán Helena Nosková cseh történész elmondta, hogy a Szovjetuniónak Csehszlovákia helyreállítása érdekében állt, az erős Magyarország viszont nem. Főleg az emigráns cseh politika akart a föderális elrendeződést az újjáalakuló csehszlovák államban és magyarok kitelepítését mintegy fájdalomdíjnak szánták a nagyobb autonómiára vágyó szlovákok számára. Végül is azonban radikális egyoldalú megoldási elképzeléseihez Csehszlovákia nem kapott nemz etközi jóváhagyást, ezért maradhatott meg szülőföldjén az ottani magyarság nagyobbik fele. Az a magyar részről ritkán tárgyalt körülmény, hogy hozzávetőleg 400 ezer felvidéki magyar jelentkezett "reszlovakizációra" valójában annak bizonyítéka: az ott élő magyarság az adott helyzetben a kisebbik rosszat választotta, mindent vállalt, csakhogy szülőföldjén maradhasson. Nosková szerint előbbutóbb valakinek bocsánatot kell majd kérnie a Benesdekrétumok miatt a magyarszlovák és csehnémet viszonyban. A konfe rencia után megnyitották a korral kapcsolatos dokumentumkiállítást. Az eseményen, hivatalos elfoglaltságaira hivatkozva nem jelent meg a budapesti cseh és szlovák nagykövet; levélben mentették ki magukat. Mindkét levél utalt bizonyos történelmi események e ltérő megközelítésére és hangoztatták, hogy a térség népeinek az európai értékek mentén kell keresniük az együttélés jövőjét. A nagykövetekkel ellentétben megjelent viszont a megnyitón és - noha erre a meghívó nem utalt - elsőként beszédet is mondott Navr acsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Mint mondta, érdeklődőként és nem politikusként
