Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-25
24 nemzetiségű" köz, majd a magánalkalmazottakat, bezáratták a német, illetve magyar tanítási nyelvű népiskolákat és megtiltották az államilag elismert egyházaknak, hogy kisebbségi nyelven tartsanak istentiszteletet. A németek helyzetét "rendezte" az 1 945 májusától augusztusig tartó "vad kiűzés", melynek során 750 ezer, 1946 és 48 között pedig több mint kétmillió embert telepítettek Németországba. Az etnikai tisztogatás azonban Csehszlovákiának is jelentett káros következményeket, ugyanis az ország szám os területén megcsappant a munkaerőkínálat. Hogy a problémát megoldják, több tízezer magyart kényszerítettek közmunkára. A magyarok jóformán csak otthonukban beszélhettek magyarul. Ha mégis megtették nyilvánosan is, retorzióra számíthattak. Nem meglepő, hogy több mint negyvenezren menekültek illegálisan Magyarországra. A dekrétumok következményeként 36 ezer magyart űztek el, 40 – 45 ezret telepítettek szét az országon belül, 350 – 400 ezer pedig a "visszaszlovákosítás" áldozata lett. Ez azt jelentette a cseh szlovák értelmezés szerint, hogy az előző századokban elmagyarosodott szlovákoknak lehetőséget adnak az anyanemzethez való visszatérésre – persze a hajlandóságot propagandával is segítették. Akik vállalták a "reszlovakizációt", visszakaphatták állampolgárs águkat, kihúzták őket a deportálásra és áttelepítésre kijelöltek listájáról, és visszaadták elkobzott tulajdonukat. Mert nem volt igazán más választás, százezrek próbálták magukat és családjukat szlováknak vallani. Magyarország végül aláírta a lakosságcse reegyezményt. Ennek keretében csehszlovák területről annyi magyar költözhetett Magyarországra, amennyi szlovák hajlandó volt a határon innenről átköltözni. A magyarországi szlovákok közül 73 ezer fő jelentkezett a hatóságoknál, Csehszlovákia pedig 76 ezer magyart jelölt ki, akiknek az anyaországba kellett költözniük. Politikai és erkölcsi összeférhetetlenség "Emberi jogi területen ez a legnagyobb kihívás, amit az Európai Unió kapott egy új tagállamtól az elmúlt három évben" – mondta lapunknak a szlovák parlament Benesdekrétumokat megerősítő határozatáról Schöpflin György, az Európai Parlament néppárti képviselője. Szerinte olyan dekrétumok megerősítése, melyek etnikai alapon homogenizált szláv állam létrehozását, illetve a nem szláv kisebbségek másodre ndű pozícióba szorítását, az országból való "kidobását" célozták, ma egy uniós tagállamtól elfogadhatatlan. Schöpflin György szerint nemzetközi, európai szinten egyelőre visszafogottak a hangok, ez azonban minden bizonnyal változik. "Megpróbálok úgy fellé pni az ügyben, hogy mások számára is egyértelművé váljon a szlovák részről tapasztalható politikai és erkölcsi összeférhetetlenség" – jelentette ki a politikus, aki szerint politikai és jogi lépések is foganatosíthatók az ügyben. Mint mondta, az európai pa rlamenti képviselők mellett a magyar kormánynak is vannak teendői: "A budapesti kabinetnek fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy Szlovákia átlépett egy bizonyos küszöböt". Elismerte, hogy nehéz helyzetben van a magyar fél, ugyanis könnyen rá lehet fogni, hogy szintén etnikai megfontolásból cselekszik. "A jogi oldalt tekintve fel lehetne vetni a luxemburgi Európai Bíróságon, hogy a szlovák határozat nem sértie az Európai Unió alapjogi chartájának hatodik cikkelyét, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogo t." Duray: a határozat egyértelmű visszalépés a múltba Politikai és szakmai szempontból egyaránt melléfogásként értékelte a Benesdekrétumok érinthetetlenségét kimondó parlamenti határozatot Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai al elnöke. "A határozat elfogadása egyértelmű visszalépés a múltba. Ahelyett, hogy a jövőbe mutatna, a jelent közelíti a múlt felé. A határozat ahelyett, hogy megoldaná a gondokat, elmélyíti őket" – mondta a Magyar Hírlap kérdésére. Az alelnök szerint a dönt és szakmailag is zavarosnak mondható: "A határozat elítéli a kollektív bűnösséget, de meg is erősíti." Duray Miklós szerint a dokumentum parlamenti vitája, majd a szavazás megmutata: a jelenlegi kormánykoalíciót és az ellenzéket legfőképpen a magyarellenes ség köti össze, ha másban nem, ezen a téren nagyon is meg tudnak egyezni. "Kizárólag politikai célt követ a határozat, jogi hatálya nincsen – jelentette ki Duray Miklós MKPalelnök – , politikai gesztusként viszont annál világosabban olvasható: ha valaki a jövőben előterjesztene egy javaslatot a Benesdekrétumok áldozatainak kárpótlására, ennek alapján el lehet majd utasítani."