Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-25
23 szerint ez gazdasági és állampolgári érdekképviselet szempontjából hasznos le het ugyan, ám nagykövet akkreditálása rossz politikai üzenetet jelentene, amikor az EU továbbra is diplomáciai embargót tart fenn az országgal szemben - vélekedett SzentIványi, egyértelműen utalva a Lukasenko elnök vezetési módszereivel kapcsolatos nemzet közi fenntartásokra. Rámutatott, hogy az Európai Parlament 2006ban Milinkievics ellenzéki politikusnak, 2004ben pedig a Fehérorosz Újságírók Szövetségének adományozta a Szaharovdíjat, az emberi jogokért folytatott küzdelmük elismeréseként. Az EP képvise lője egyúttal kifejtette, hogy Magyarország nemzeti érdekei szempontjából nagyobb prioritást kellene élveznie nagykövetségek nyitásának Grúziában, esetleg Azerbajdzsánban. A kormány munkaterve szerint a minszki nagykövetség valóban egyike a 2007. évben me gnyitni tervezett új magyar külképviseleteknek. Érdeklődésünkre Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy a döntést megelőzően széles körű egyeztetés folyt uniós partnereinkkel és az Egyesült Államokkal is, és senki sem ellen ezte a magyar szándékot. Egyben hangsúlyozta: csak azután küldünk nagykövetet a fehérorosz fővárosba, ha az Európai Unió már rendezte viszonyát Minszkkel. A külügy tájékoztatta erről Jelena Kupcsina budapesti fehérorosz nagykövet asszonyt is. Brüsszeli ért esülésünk szerint még az idén megnyílik az EUképviselet Minszkben - ahol egyébként jelenleg 14 uniós tagállam tart fent magas szintű képviseletet. A 2011es magyar EUelnökségre történő felkészülés is indokolja magyar nagykövetség létesítését, amiről az e lvi döntés már 2001ben megszületett, de csak most vált megvalósíthatóvá. A helyszíni jelenlét emellett lehetővé teszi a fehérorosz civil szervezetekkel fenntartott kapcsolatok fejlesztését, és annak ellenőrzését, hogy a visegrádi négyek által elhatározott politikai támogatás elérie a célját. Állampolgáraink érdekvédelme már csak az ottani jelentős átmenő magyar kamionforgalom miatt is fontos, továbbá várhatóan évi tízezer vízumot állítanak majd ki a konzulátusunkon. Az államtitkár aszszony minderről tájék oztatta SzentIványi Istvánt is, akinek másik felvetésével kapcsolatban elmondta, hogy a tárca jövő évi költségvetésébe már belefoglalták a tbiliszi magyar nagykövetség és egy bakui iroda létesítését. Gilyán György, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a Népszabadságnak nyilatkozva a minszki képviselet gazdasági jelentőségét emelte ki. Elmondta, hogy a FÁKállamokkal folytatott külkereskedelmünkben Fehéroroszország a harmadik helyet fogalja el, a tavalyi forgalom 250 millió dollár volt, magyar aktívummal . Az üzleti kapcsolatok fejlesztését mindkét fél hosszú távra tervezi. Sokasodnak az üzleti utazások, erősödik a gazdaságdiplomaták tevékenysége, mindezt jól segítheti az új nagykövetség. "Ott kell lennünk!" - összegezte véleményét Gilyán György. Míg a ma gyar diplomácia egyelőre csak bérelne ingatlant minszki képviselete számára, a budapesti fehérorosz nagykövetség saját tulajdonú kétemeletes házat kíván felépíttetni a III. kerületi Virág Benedek utcában. A telek vásárlásához az engedély a Külügyminisztéri um megadta, de az építkezés az év elején megállt, a nagykövetség és a magyar kivitelező közötti szakmai nézeteltérések miatt. vissza A Benesdekrétumok milliókat taszítottak bizonytalanságba − Szlovákia nem enged Magyar Hír lap 2007.09.25. Emberek millióit taszították kilátástalanságba Edvard Benes elnök rendelkezései. Az egykori Csehszlovákia területén élő német és magyar kisebbségektől elkobozták vagyonukat, elvették állampolgárságukat. Bár a kollektív bűnösség elve a vi lágháborús gondolkodásmód sajátja, a cseh és a szlovák jogrendből mára sem iktatták ki a dekrétumokat. 1945ben alig több mint százhatvan nap alatt száznegyvenhárom dekrétumot adott ki Edvard Benes, Csehszlovákia köztársasági elnöke. Hírhedt rendelkezései közül tizenhárom közvetlenül, mintegy húsz pedig közvetetten a magyar és német kisebbségekre vonatkozik – kollektív bűnösként ítéli el a két nemzet tagjait, s ehhez kapcsolódva különféle hátrányos megkülönböztetéseket alkalmaz velük szemben. "Németek, ma gyarok, árulók és kollaboránsok" – áll a felsorolás az egyik rendeletben. A dekrétum szerint a kisebbségek megbízhatatlanok és veszélyesek, ezért jobb, ha ingatlanjaikat és ingóságaikat a csehszlovák állam veszi kezelésbe. Ám nem csak vagyont koboztak el t őlük. Azoktól, akik a háború előtt német, illetve magyar állampolgárságot szereztek, megtagadták a csehszlovákot – azokat a kisebbségieket pedig, akik végig Csehszlovákia (vagy Szlovákia) polgárai maradtak, megfosztották tőle. Elbocsátották állásukból a "b űnös
