Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-25
19 Pozsonyi abszurd: ma is a Benesdekrétumok óvják a szlovákokat a "nem létező ellenségtől" − Szokatlanul egységes magyar álláspont a pozsonyi parlament döntéséről Rácz Johanna Hírszerző 20070921 18:45 A szlovák többségi társadalom teljes mellszélességgel támogatja, a magyar közméltóságokból pikírt megjegyzéseket vált ki a Benesdekrétumok érinthetetlenségéről szóló szlovák parlamenti határozat. A második világháború végén és után szü letett dekrétumok a magyar és a német kisebbség jogait a kollektív bűnösség alapján csonkították meg. A dekrétumok szentesítésével a szlovákok, úgy látszik, a magyar kisebbségnek üzentek. Tömören csak „belpolitikai okokkal” indokolta Robert Fico szlovák m iniszterelnök Gyurcsány Ferencnek, hogy a szlovák parlament elfogadta „A szlovákiai viszonyok második világháború utáni rendezéséről szóló háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről” szóló határozatot. Elsöprő többség A parlament 150 képviselőjéből 141en voltak jelen, közülük 120 képviselő szavazott igennel a második világháború utáni Csehszlovákia magyar és német kisebbségét kollektíven meghurcoló Benesdekrétumokat szentesítő határozatra. A szentesítő dokumentumot a kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) indítványozta. A kezdeményező szerint a határozatra azért van szükség, mert a szlovákiai magyarok politikai képviselői és egyes magyarországi szervezetek időnként a dekrétumok felülbírálását szorgalmazzá k, és jóvátételi igényeket hangoztatnak. A döntés nemcsak azt jelenti, hogy a Benesdekrétumok érvényesek maradnak, hanem azt is, hogy a jövőben sem lehet hozzájuk nyúlni. A parlamentben igennel szavazók aránya azt is megmutatja, mekkora támogatással bír a szlovák társdalomban a Benesdekrétumok védelmének ötlete. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) összes képviselője nemmel szavazott, az egyedüli tartózkodó egy szlovák kereszténydemokrata képviselő volt. Címoldalon csak a magyar nyelvű lapok hozták a történ etet, a szlovák újságok belső lapjaikon tárgyalták az ügyet. Berényi József az MKPfrakció nevében szólalt fel a szlovák parlamentben a csütörtöki szavazás előtt. Mint a Hírszerzőnek elmondta, a csütörtöki, nagy visszhangot kiváltó döntésnek kézzel fogha tó negatív következményei nem lesznek a magyar kisebbségre nézve. „Ez egy elrettentés volt a magyarok számára, egy erődemonstráció – mondta a Hírszerzőnek a politikus – arról szólt, hogy a második világháború káros következményeit nem lehet a magyarok elké pzelései szerint enyhíteni.” Határaikat féltik „Ez nemcsak politikai ügy, társadalmi kérdés is, óriási lélektani probléma” – mondta Berényi. „A magyarokban sokan nem létező ellenséget látnak, aki megkérdőjelezi az ország integritását.” Nem annyira a háb orús kárpótlás kérdésről van szó, mint inkább arról, hogy a szlovákok attól tartanak: ha hozzányúlnak a vitatott törvénycsomaghoz, akkor határaik megkérdőjelezhetővé válnak. „Pedig nyolc évig kormányon voltunk, és mindent megtettünk a csatlakozásért. A hat árok számunkra is megkérdőjelezhetetlenek.” A Benesdekrétumok, illetve a második világháború kártételeinek enyhítése a szlovákmagyar lakosságcsere hatvanadik évfordulója alkalmából lett a közbeszéd tárgya Szlovákiában – mondta az MKP képviselője. A rég múlt > Csehországban is nehéz ügy Miközben Szlovákiában megerősí tették a Benesdekrétumokat, addig Csehországban egy kárpótlási ügy állította a kérdést ismét a középpontba. A Porkert család vállalatát anno a dekrétumok alapján államosították, és a leszármazottak 2003ban jelentkeztek a kártérítési igénnyel. A cseh legf elsőbb közigazgatási bíróság pénteken úgy határozott, hogy ezentúl a cseh pénzügyminisztériumnak kell döntést hoznia minden, a Benesdekrétumokkal kapcsolatos kárpótlási ügyben. Azügyben viszont nem adott iránymutatást a bíróság, hogyan is kellene döntenie a minisztériumnak. A cseh hatóságok hivatalos álláspontja szerint a Benesdekrétumok alapján létrejött jogi és vagyoni viszonyok ma már megváltoztathatatlanok. A cseh parlamenti pártok erről 2002ben közös képviselőházi nyilatkozatot adtak ki, ami tarta lmában eléggé hasonlít a szlovák parlament csütörtöki határozatához. (mti)
