Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-25
20 jogszabálya melletti – tegnapihoz hasonló - kiállásra még nem volt példa az elmúlt 60 évben. 2005ben volt egy hasonló szlovák kezdeményezés, de az nem valósult meg. Az MKP a magyarországi pártok támogatásával néhány nappal ezelőtt tett javaslatot egy megbékélési nyilatkozat elfogadására, de ez nem találkozott a szlovák pártok szándékával. Sólyom László köztársasági elnök ezt pénteken úgy kommentálta: „Mi felvetettünk egy megbékélési nyilatkozatot, amire egy pofon volt a válasz". A dekrétumok a szlov ák értelmezés szerint a második világháború utáni európai rendezés, a nácitlanító intézkedések részét képezik. Így a megerősítő határozat az 19451948 között meghurcoltak kollektív háborús bűnösségének tudatát erősíti, jóllehet a határozatban helyet kapott egy mondat, amely szerint ezzel együtt "a kollektív bűnösség elvét elutasítja" a parlament – áll az MKP hivatalos közleményében. Pikírt szócsata az elnökök között A visegrádi négyek pénteken is zajló találkozóján Sólyom László egyórás megbeszélést foly tatott a Benesdekrétumokat szentesítő határozatról Ivan Gasparovic szlovák államfővel. Bár a megbeszélés hosszúra nyúlt, az álláspontok nem közeledtek: „Elnök úr azt mondta, hogy foglalkozzunk a jövővel, én azt mondtam: ahhoz, hogy a jövő felé fordulhassu nk, tisztázni kell a múltat” – fogalmazott Sólyom. Gasparovic azt firtatta, hogy miért nem fogadta be Magyarország a 650 ezer magyart, mire a magyar államfő így válaszolt: az akkori politika szerint ez területtel együtt történhetett volna meg. A lakosság csere sem volt egyforma a szlovákok és a magyarok számára: míg előbbiek önként jelentkezhettek a hazatérésre, a magyarokat kényszerítették az áttelepülésre. "Nem kaptam választ arra, hogy ha a szlovák parlament meg tudta követni a németeket, miért nem tud ta megkövetni a magyarokat" – idézte fel Sólyom László. "Ez egy váratlan lépés volt, a kapcsolatok felívelő szakaszát, úgy látom, hogy megszakítja". Hozzátette: "Kollektív büntetésként megfosztani egész nemzetiséget állampolgári jogaitól, egy részüket kény szermunkára hurcolni, megfosztani őket vagyoni jogaiktól, ez semmiképpen nem olyan, amin túl lehetne lépni" – mondta Sólyom László. Magyar rekaciók A csütörtöki határozathozatalt magyar részről további érzékeny és meglepően egységes reakciók követték. G yurcsány Ferenc pénteken telefonon tudatta Robert Ficóval, hogy a parlament döntése csalódást okozott Budapesten, és nem járult hozzá a kétoldalú kapcsolatok > Mit érvényesített újra a szlovák képviselők 80 százaléka? A részrehajlás vádját elkerülendő idegen nyelvű forráshoz fordultunk a Benešdekrétumok mibenlétét kutatva. A Wikipedia szócikke szerint a Benesdekrétumok gyűjtőnév egy sor rendeletet takar, amelyeket a száműzött csehszlovák kormány hozott a második világháború idején - legitim törvényhozás hiányában. Ezeket a háború után felálló kormány utólag szentesítette. Manapság a m egnevezést a dekrétumok egy bizonyos részére szokás alkalmazni, mégpedig arra a fejezetre, amelyek a háború utáni Csehszlovákia német és magyar kisebbségének helyzetét szabályozták. A legvitatottabb rendelkezéseket 1945ben, a háború után hozta meg a kas sai kormány, a jogszabályt – akárcsak a korábbi cikkelyeket – Edvard Benes elnök ellenjegyezte. A Benesdekrétumok ezen utolsó csomagja többek közt az árulók vagyonának elkobzásáról rendelkezik. A magyarokat érintő cikkelyek közül néhány: 12/1945 – A cs ehszlovákai magyarok és németek (mint árulók, valamint a cseh és a szlovák nép ellenségei) termőföldjeinek elkobzáséról és gyorsított eljárásban történő kiosztásáról szól. 16/1945 – A náci bűnösök és az árulók, valamint cinkosaik megbüntetéséről, a népbír óságok működéséről szól. 28/1945 – Cseh, szlovák és egyéb szláv gazdálkodók letelepítéséről szól a magyarok, németek és más államellenes elemek földjein. 33/1945 – A magyarok és németek csehszlovák állampolgári státuszának módosítása. A Benesdekrétumoka t sokan vitatják, de abban mind ellenzői, mind támogatói egyetértenek, – írja a Wikipedia – hogy a rendeletek végrehajtatásával Csehszlovákia kollektíven büntette a magyar és a német kisebbséget. A kisebbségekhez tartozók vagyonának kisajátítása, kényszerm unkára küldése, deportálásuk az „anyaországba” nem volt tekintettel azokra, akik nem játszottak össze sem a náci Németországgal, sem a Trianon utáni területi követeléseit Hitler segítségével érvényesítő magyar kormánnyal. A rendeletek még állampolgárságukt ól is megfosztották a német és magyar származású csehszlovákokat. Ezt a hátteret használták fel arra, hogy később elkobozzák az érintettek vagyonát, és a csehszlovákiai németek 90 százalékát Németországba deportálják – írja a Wikipedia.1948 áprilisában vis szavonták a 33., az állampolgárság eltörléséről szóló dekrétumot. Azok a németek és magyarok, akik még mindig Csehszlovákiában éltek, visszakapták csehszlovák állampolgárságukat. Két dekrétum kivételével a benesi elvek a mai napig érvényesek. A jogfolyto nosság miatt az 1993ban megalakult Csehország és Szlovákia törvényeinek is részei maradtak.
