Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-22
11 ellenségeskedést, miképpen az odaát megőrzött ilyen érzületek – mint a Benesdekrétum kiásása sírjából – itt is serkentik a gyűlölködést. Nehéz lesz igazi európaiaknak lennünk, de más lehetőség nincs, ha a Kárpátok völ gyében közös javunkért akarunk munkálkodni. vissza Vihart kavart a szlovák Ház - A magyar politikusok elutasítják a Benesdekrétumokról hozott határozatot Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. szeptember 22. Meglehetős politikai vihart kavart a szlovák parlament csütörtöki határozta, amellyel – a magyar frakció nem szavazatával, egyetlen tartózkodással – kimondta a felvidéki magyarok és németek második világháború utáni, a kollektív bűnösség elvei alapján történt meghurc oltatását törvényesítő Benesdekrétumok érinthetetlenségét. Az ügy pikantériája, hogy ugyanabban az időben Keszthelyen tartottak csúcstalálkozót a visegrádi 4ek államfői, akik országaik uniós együttműködésének erősítéséről tárgyaltak. A határozatról rég n em látott egységben nyilatkoztak meg a magyar politikusok és pártok. Sólyom László elnök pénteken Keszthelyen kijelentette: Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a határozatot, amely semmiképpen nem szolgálja a mag yar – szlovák kapcsolatok fejlődését. Az államfő a tervezettnél jóval hosszabb, mintegy egyórás megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnökkel, kizárólag a szlovák parlament határozatáról. Mint Sólyom szavaiból kiderült: a hosszúra n yúlt megbeszélés ellenére nem közeledtek az álláspontok. „Mi felvetettünk egy megbékélési nyilatkozatot, amire egy pofon volt a válasz” – mondta a magyar államfő, utalva az öt magyar parlamenti párt szeptember 14i nyilatkozatára, amely rögzítette a szlová k – magyar megbékélés szükségességét. Ivan Gasparovic „egyes magyarországi és a szlovákiai magyar kisebbségi politikusok felvetéseire született reakcióként” értékelte a csütörtöki határozatot. „Mi korábban is azt mondtuk, hogy a Benesdekrétumok megszületés e következménye a második világháborúnak, ezt a törvényt akkor a nagyhatalmak is elfogadták – emlékeztetett. A magyar kormány az Európai Unió és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát – ezt Gyurcsány Feren c kormán yfő fejtette ki Robert Fico miniszterelnöknek, amikor pénteken telefonon beszéltek. „Én kezdeményeztem a tízperces beszélgetést – nyilatkozta a kormányfő. – Elmondtam, hogy magam is rendkívül csalódott vagyok, de ami ennél fontosabb, a magyar emberek töb bsége is az. Közöltem vele, hogy a határozat sokak érzékenységét sérti, s Magyarország értetlenül áll a kialakult helyzet előtt. Fico kormányfő úgy reagált, hogy a szlovák parlamenti döntésnek belpolitikai okai vannak.” A kollektív bűnösség elvével kapcso latban egyértelmű állásfoglalást vár a Szlovák Nemzeti Tanács elnökétől Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Pavol Paska szlovák házelnök szerint a magyar honatyák „valószínűleg nem ismerik” a szlovák parlamenti határozat szövegét. Az öt magyar parlame nti párt európai parlamenti képviselői pénteken közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlamenti határozatot. vissza Agyrém Népszabadság • Révész Sándor • 2007. szeptember 22. A legszörnyűbb benesi dekrétumok 1945be n szinte szóról szóra azt mondták ki a magyarokról és a németekről, amit a szlovák fasiszta állam 1942es alkotmánytörvénye a zsidókról. Megfosztották őket állampolgárságuktól, tulajdonuktól, gyakorlatilag minden joguktól. Jelentős részüket kitelepítették, deportálták. A választásokon még az antifasiszta magyarok sem vehettek részt. Előfordult, hogy átállt fasiszták hajtották kényszermunkára a származásuk miatt fasisztaként megbélyegzett antifasisztákat. Egész Európában a nácizmussal rokon alapokon nácitl anítottak. Pontosabban: úgy is. És Magyarországon is. A pozsonyi parlament ezeket az alapokat nyilvánította most érinthetetlennek, örökérvényűnek. Mégpedig a fasiszta Szlovákia vezérét magasztaló
