Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-22
12 párt indítványára a mintaliberálisokig terjedő konszenzussal , amelyből csak a magyar kisebbség pártja maradt ki. És a pozsonyi törvényhozók csak követték a prágaiakat. Agyrém. A háború tüzében összeolvadnak a nemes és nemtelen indulatok. A náci birodalom legyőzéséhez minden indulatra szükség volt, amit a birodalo m ellen lehetett fordítani. Azokra is, amelyek a nácizmust tápláló indulatok rokonai voltak. Ezek a rokonok a győzelem után megdicsőültek. Máig igényt tartanak az antifasiszta glóriára, amelyet évtizedeken át fényeztek nacionálbolsevista kormányzatok Moszk vától Berlinig. A benesi dekrétumok körüli csendet nálunk is csak a szamizdat Beszélő törte meg, már rögtön az első számában, 1981ben. Minden indulat és elmélet rokonságban áll egymással, amely származási, etnikai csoportokban testesíti meg a bűnt. (Vag y a jót. Vagy az ártatlanságot. Vagy a hősiességet. Mert a kollektív bűn és a kollektív erény csak együtt állítható és tagadható.) Ezek a rokonok lehetnek közeliek és távoliak, a körülményektől függően lehetnek irtóztató tömeggyilkosok és ártalmatlan kísér tetek. De az ártalmatlan kísértet is visszaelevenedhet tömeggyilkossá, ha a körülmények úgy alakulnak. Azok is tudják, hogy ez a rokonság vállalhatatlan, akik képtelenek nem vállalni. A pozsonyi képviselők a határozat preambulumába beleírták, hogy elutas ítják a kollektív bűnösség elvét, majd érinthetetlennek nyilvánították azokat a több elemükben máig hatályos rendelkezéseket, melyeket kizárólag a kollektív bűnösség elve igazol. Igazi középeurópai abszurd, orwelli double think. A Magyar Koalíció Pártja közös megbékélési nyilatkozatot javasolt, hogy a magyar és a szlovák nép kapcsolatát "megszabadítsa... a rárakódott terhektől". Lehet, hogy taktikailag sem volt szerencsés ezzel a dekrétumokat is érintő tervezettel provokálni Szlovákia szenvedélyesen naci onalista kormánykoalícióját. De ennél fontosabb, hogy ez a javaslat sem szakad el a kollektív bűnösség elvétől, csak szétosztja a bűnt. A javaslatot a kezdeményezők is és azok is, akik hevesen visszautasították, úgy értelmezték, hogy két nép kérne egymástó l bocsánatot két ország törvényhozóinak közös nyilatkozatával. Holott éppen azt kellene megérteni, hogy sem bűnt, sem bűnbánatot nem lehet néphez kötni. Egyénekhez, szervezetekhez, intézményekhez, döntéshozókhoz, államokhoz igen, de néphez nem. Minden nép különböző mértékben bűnös és bűntelen egyénekből áll, akik különböző módon viszonyulnak bűnös elvekhez, tettekhez, döntésekhez. Intézmények, államok elégtételt adhatnak, kárpótlást biztosíthatnak elődeik áldozatainak, de néptől nem követelhet és nép nevébe n nem ajánlhat bocsánatkérést, aki elutasítja a kollektív bűnösség elvét. És bizony: aki bűntelenül kerül szembe a bocsánatkérés igényével, könnyen bűntárssá válhat a bűntagadásban. vissza A pozsonyi döntés felér egy pofonn al - Viták a V4 keszthelyi elnöki találkozóján Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2007. szeptember 22. A Benesdekrétumok pozsonyi megerősítése uralta a visegrádi négyek államfőinek tegnapi tanácskozását Keszthelyen. A elnökök véleményt cseréltek a k özelgő schengeni csatlakozás várható hatásairól is. Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a Benesdekrétumok megerősítéséről szóló szlovák parlamenti határozatot. Ezt Sólyom László köztársasági elnök mondta pénte ken Keszthelyen. A pozsonyi parlamenti döntés semmiképpen nem szolgálja a magyarszlovák kapcsolatok fejlődését - közölte Sólyom László, miután a visegrádi négyek államfői találkozójának keretében megbeszélést folytatott Ivan Gasparovic szlovák köztársaság i elnökkel. A SólyomGasparovic megbeszélésen kizárólag a szlovák parlament csütörtöki határozatáról tárgyaltak, de nem közeledtek az álláspontok. "Elnök úr azt mondja, hogy miért nem fogadta be Magyarország a 650 ezer magyart?" - idézte fel a megbeszélé sről a köztársasági elnök. Válaszként kifejtette: az akkori politika szerint területtel együtt történhetett volna ez meg. Az ezt követő lakosságcsere során pedig a szlovákok önként jelentkezhettek a hazatérésre, a magyarokat azonban kényszerítették az átte lepülésre. - Kollektív büntetésként megfosztani egész nemzetiséget állampolgári jogaitól, egy részüket kényszermunkára hurcolni, megfosztani őket vagyoni jogaiktól, ez semmiképpen nem olyan, amin túl lehetne lépni - mutatott rá Sólyom, majd hozzátette: " Nem kaptam választ arra, hogy ha a szlovák parlament meg tudta követni a németeket, miért nem tudta megkövetni a magyarokat?"
