Reggeli Sajtófigyelő, 2007. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-09-01
22 – Milyen ma a magyarok helyzete Szlovákiában, jól élnek? – Van, aki jól él, de a többség szegény. A felvidéki magyarság körében van a legnagyobb munkan élküliség, meghaladja a 24 százalékot, ennek következtében a körükben mutatkozik a legnagyobb szociális rászorultság. De a társadalmi státusuk is a legrosszabb a cigányok után, ami nem új jelenség. A Csehszlovák Tudományos Akadémia 1968ban készült felméré se már ugyanezt a képet mutatta. – Egy különös szlovákiai törvény szerint az állami támogatásokat földrajzi szempontból kategorizálják. Amelyik település alacsonyabban fekszik a tengerszint feletti 277 méteres magasságnál – s itt élnek a felvidéki magyaro k – , kevesebb támogatásra jogosult, mint a magasabban fekvő, zömmel szlovákok lakta hegyvidéki települések. – Nyilvánvaló, hogy diszkriminatív az önkormányzatok támogatását célzó törvény. Ha nem változó éghajlati körülmények között élnénk, akkor a hegyvidé ken télen valószínűleg többet kellene fordítani a közterületek takarítására, mint a sík vidéken. Persze ez sem teljesen igaz, mert sík vidéken is óriási hófúvások szoktak előfordulni. Ha sok a csapadék, belvizessé válik a sík vidéki terület, a felmelegedés miatt pedig egyre inkább jellemző az aszály. Lehetséges, hogy újra kellene fogalmazni a sík vidékiek és a hegyvidékiek állami támogatását. Nem tartom kizártnak, hogy az unió más tagországaiban is figyelembe veszik az éghajlati viszonyokat a támogatások me gítélésekor, de nem hiszem, hogy a tengerszint feletti magassággal meghatározható a rászorultság mértéke. – A magyar nyelvű oktatás helyzete sokat romlott, amióta az MKP távolra került a kormányrúdtól? – Alapvetően még nem változtak meg a viszonyok az okt atásügyben, hiszen még csak egyéves az új kormány, de a szándék már kitapintható. Úgy hírlik, ismét be akarnak vezetni egy olyan törvényt, amely gátolná a magyar nyelvű oktatást. Hogy milyen módon, nem tudjuk. Komoly gond van a kis iskolák működtetésével, persze ez nemcsak Szlovákiában van így. Érdemes volna elgondolkodni azon, miért nem tekinthető alapvető emberi jognak, hogy a gyerekek tízéves korukig saját lakóhelyükön járhassanak iskolába. A családvédelem nemcsak emberi, hanem kis közösségekre lebonthat ó társadalmi érdek is. – Mi a legnagyobb veszély a magyar iskolákra? – Két súlyos veszély fenyeget, az egyik a kisiskolák megszüntetése. Ha megszűnik egy iskola, nem egyszerűen arról van szó, hogy a gyerekek majd átjárnak egy másik faluba. Iskolaváltáskor ugyanis azonnal felvetődik a kérdés: milyen iskolát válasszanak a szülők, magyart vagy szlovákot? Nincse közelebb szlovák iskola, mint a legközelebbi magyar iskola? Vagyis egy magyar kis iskola megszűnése nemcsak egy iskola eltűnését jelenti, hanem más t ársadalmi és kulturális következményekkel is járhat. – És a másik veszély? – A magyar nyelvű oktatás megszűnésének lehetősége az általános- és középiskolákban. Annyiban persze jobb a helyzet, mint korábban, hogy működik a révkomáromi magyar Sellye János E gyetem, viszont állandó működési problémákkal küzd. Egy induló egyetemnek sokkal több pénzre van szüksége, mint egy befutott intézménynek, ráadásul a szakmai képzés színvonala a szakoktatás akkreditációjától függ. Mindkét feltétel biztosítása állami felada t lenne, viszont az egyetem működését folyamatosan gáncsolják. Késleltetik az akkreditációkat, és az intézménytől költségvetési forrásokat vonnak el. – Kielégítők a magyar kormányzati lépések? – Ha nem kaptunk volna segítséget a magyar kormánytól, akkor m ár lehet, hogy régen be kellett volna zárnunk az egyetemet. A budapesti segítség persze nem kielégítő, de ez nem csak a magyar kormányon múlik. A magyar kormány magyar közpénzből egy szomszédos ország közpénzéből élő intézmény pénztárába nem helyezhet át c sak úgy, gondolkodás nélkül nagyobb u u összegeket. Ezen a téren megegyezésre lenne szükség Pozsonnyal, de ez a megegyezés nem létezik. Ezt tartom az MKP legfőbb mulasztásának a kormányzás idejéből. – A szlovákiai magyarság politikai helyzete megváltozot te, amióta baloldalinacionalista koalíció került hatalomra Pozsonyban? – Megváltozott a közhangulat, de a legfontosabb változás, hogy míg 1998 után a felvidéki magyarok úgy érezték, az állam saját intézményein keresztül fizikailag és lelkileg is közelebb került hozzájuk, és elkezdték őket emberszámba venni, most ennek ellenkezőjét érzik. Amikor az MKP bekerült a kormányba, a közhivatalok
