Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-27
17 Ezúttal is külön kampányolnak a kárpátaljaiak Népszava 2007. augusztus 27. Szerző: Dunda György Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Országos Tanácsa hét végi ülésén arról döntött, hog y az előrehozott parlamenti választásokon a szocialista párt listáján induló dr. Tóth Mihályt, a szövetség korábbi elnökét támogatja. A döntés különösen azért érdekes, mert korábban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmányi ülésén Ková cs Miklós elnök még arról beszélt, hogy az UMDSZ vezetése kész támogatni az ő indulását a Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem ellenzéki tömörülés listáján. A lényeg: a két mérvadó kárpátaljai magyar erő ezúttal sem fog össze a választási kampányban. Ugyanakkor a demokrata szövetség Országos Tanácsa felhatalmazta Gajdos István elnököt, hogy az UMDSZ nevében írja alá az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács (UMET) létrehozásáról szóló megállapodást a KMKSZszel. A kulturális szövetség választmánya ugyanerre már korábban felhatalmazta Kovács Miklóst. Az UMDSZ OTülésén felszólalók szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az ukrajnai magyarság számára az lenne a legelőnyösebb, ha mindkét magyar jelölt parlamenti mandátumhoz jutna. A Beregszász melletti Dédában sorra került tanácskozáson jelen volt Ivan Szvisztak, az Ukrán Szocialista Párt (USZP) kárpátaljai titkára is, aki elmondta: előkészülőben van egy, a pártja és az MSZP között kötendő együttműködési szerződés, amit még a választások előtt szentesíthetnek aláírás ukkal a két szomszédos ország pártjának vezetői. A fórumon sokrétű elfoglaltságára hivatkozva lemondott az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) elnöki tisztéről Gajdos István, ám a szövetség munkáját a valóságban továbbra is ő fogja irányítani. A párt eln öke pedig az eddigi alelnök, Vass Tibor lett. vissza Újra porondon a kisebbségek: a megoldást a parlamentbe jutás jelenti? - Folyamatos mulasztásos törvénysértésben az Országgyűlés Hírszerző.hu 20070826 10:00 Szerző: Balo gh Beáta Kállai Ernő a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa augusztus 30án találkozik a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel. Nem titkolt célja, hogy tizenöt év alkotmányos mulasztás után az első számú vezetőkkel együtt megoldást találjon a kis ebbségek parlamenti képviseletének rendezésére. Gyakorlatilag, a rendszerváltás óta megoldatlan a kérdés, hogy kelle parlamenti képviseletet biztosítani a magyarországi kisebbségeknek, vagy sem. Elviekben mindenki egyetért vele, de a gyakorlatban minden ki másképp képzeli el a megoldást. A parlamenti pártok és jogászok véleménye abban is különbözik, hogy hogyan kell értelmezni az Alkotmány ide vonatkozó rendelkezését. Sokan álltak már elő sokféle ötlettel, most azonban a frissen kinevezett nemzeti és etn ikai országgyűlési biztos Kállai Ernő veselkedik neki a témának és célja, hogy egy éven belül konszenzusra jusson a pártokkal és a kisebbségekkel a kérdést illetően. "A hivatalban egy egész munkacsoport ezen dolgozik, és szeretném, ha egy éven belül mego ldódna ez a probléma" - mondta a Hírszerzőnek a kisebbségi biztos. Véleménye szerint eddig azért nem rendezték a kérdést, mert a politikai pártok részéről nem volt tényleges, átütő akarat, féltek, hogy felborul a politikai egyensúly. Kifejtette, hogy augus ztus 30án ül le tárgyalni a kisebbségi önkormányzati vezetőkkel, de részletekbe jelenleg nem kíván bocsátkozni. Úgy gondolja, hogy az Alkotmány 68. szakasza a kisebbségeket államalkotó tényezőként említi, és ebben szakaszban szó szerint ugyan nincs benn e a parlamenti képviselet, de az alkotmány nyomán megszülető kisebbségi törvény már egyértelműen kimondja, hogy a kisebbségeknek a képviseleti jog jár a parlamentben. "Az Alkotmánybíróság 1992ben vizsgálta meg a kérdést és egyértelműen megállapította, hog y jogi mulasztásról van szó" - fűzte hozzá Kállai. A 13 képviselő kormánybuktató tényező lehet "Az öt százalékos parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt egyetlen kisebbség sem tudja megugorni" – mondta a Hírszerzőnek Hargitai János. A KDNPs képviselő szerint a 13 kisebbségi képviselő már kormánybuktató tényező
