Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-27
18 lehet. Hargitai úgy látja ugyanakkor, hogy az alkotmány 68. szakasza a kisebbségeket csak államalkotó tényezőnek nevezi és nem következik belőle automatikusan a parlamenti képviselői jogállás. Véleménye szerit az Alkotmánybíróság 1992ben az egész 68. szakaszt megvizsgálta, és semmiféle alkotmányos kötelezettség nincs rá, hogy a Magyarországon élő kisebbségeknek helyet kellene biztosítani a parlamentben. "A demokráciában ez nem jelent többet, m int egy gesztust" - mondta a Hírszerzőnek Noszkai Gábor jogász. A témával foglalkozó szakember szerint a parlamenti pártok közül az SZDSZ ismerte fel legkorábban, hogy a kisebbségeknek parlamenti képviseletre van szükségük. Véleménye szerint az Alkotmány e gyértelműen kimondja, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségeknek a képviseletet biztosítani kell, és itt egyértelműen a parlamenti képviseletről van szó. "De az alaptörvény nem tér ki a mikéntre és a hogyanra”- tette hozzá Noszkai. A szlovén parlamentben e gyegy mandátumot kaptak a magyarok és az olaszok is. Noszkai szerint a tizenhárom kisebbségnek tizenhárom képviselői helyet kellene biztosítani, függetlenül attól, hogy az országban milyen létszámban vannak jelen. "A parlamentarizmus pedig jóval népszerűb b lenne, ha megoldanák a képviselők számának csökkentését" – fűzte hozzá Noszkai. „A mindenkori kormányhoz fognak húzni” Eörsi Mátyás SZDSZes képviselő szerint, Szlovéniában valóban megoldották ezt a kérdést, de ott csak két kisebbségi mandátumról van s zó, és nem tizenháromról. Véleménye szerint a tizenhárom fő már eldöntheti a kormány sorsát. Elképzelhetőnek tartja, hogy a kisebbségi képviselők, ha bekerülnek a parlamentbe, akkor a mindenkori kormányhoz fognak húzni és kormánybarát politikát fognak foly tatni, mert a hatalmon lévők döntik el a költségvetést és ők döntenek a finanszírozásról is. Szerinte ha egy kisebbségnek politikai céljai vannak - jelen esetben a romáknak, akkor pártba szerveződve sokkal inkább megnőhet a politikai érdekérvényesítő képe sségük. "A pártok teremtsenek világos helyzetet" - mondta a lapunknak Horváth Aladár a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. "Nem gondolom, hogy alanyi jogon, hanem állítmányi jogon kell bejutni a parlamentbe" - fogalmazott. Ő egyetért Kállai Ernő kezdemény ezésével, és véleménye szerint az 5 százalékos küszöböt el kellene törölni. Horváth kifejtette, hogy a kisebbségi képviselő választásnál az egész országot egy választási körzetnek kellene tekinteni, ugyanúg y , mint az európai unós választásoknál. Elképzel ése szerint, az juthatna be a parlamentbe, aki összegyűjti a 750 ajánló szelvényt és a kisebbségi listára felkerülve elér egy bizonyos szavazatszámot. (Körülbelül 40 ezer szavazatot.) A választásnál pedig az urnák elé járuló állampolgároknak dönteniük kell ene, hogy a pártlistára, vagy kisebbségi listára adjáke le a voksukat. vissza Tőkés László megnemtámadási egyezményt ajánl Erdély.ma [ 2007. augusztus 27., 06:49 ] Forrás: Krónika Újabb hét és újabb tárgyalási forduló után sincs lényeges előrelépés az erdélyi magyar – magyar párbeszédben, legalábbis ez a következtetés vonható le a Tőkés László EPjelölését támogató szervezetek képviselőinek nyilatkozataiból. A pénteki, sorrendben harmadik tárgyalási forduló nyomán Szilá gyi Zsolt, a református püspök kampányfőnöke ötvenszázalékos esélyt lát az RMDSZszel való kiegyezésre, és ugyanennyit a tárgyalássorozat eredménytelen lezárására. Kérdésünkre, hogy a marosvásárhelyi megbeszélések után melyik ötven százalékot érzi nagyobbn ak, Szilágyi nem mutatkozott túlságosan derűlátónak. Még szkeptikusabbnak tűnt Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke. „Mi rendszerváltást kérünk az RMDSZtől, ők csupán a szemléletváltást fogadják el, miközben részükről csak retorikaváltásra telik” – fogalmazott lapunknak Tőkés László testvére, aki szerint egyre csekélyebb esély mutatkozik a kiegyezésre. Ennek legfőbb oka a bizalomhiány – ismerték be a felek, akik immár garanciákat is várnak az adott szó és a papírra fektetendő esetleges egyez ség mellé.