Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-24
11 Basescu régiókra cserélné a megyéket Kedvencekhez ad FigyelőNet 2007. augusztus 23. Basescu elnök átalakítaná Románia közigazgatási rendszerét: a 40 megyét 912 régióra cserélné. Ezek a tervek esélyt jelenthetnének, hogy Székelyföld egységes régióba tagozódjon. A Román közösségek és európai identitás című szerdai konferencián Traian Basescu elnök kifejtette: az elmúlt időszakban nem sok történt az állam modernizálása ügyében, a decentral izációk politikai „gyengeségek” blokkolták – írja a Gandul című bukaresti napilap. Az elnök szerint az új választásokat követően e problémákat orvosolni lehet. Basescu véleménye szerint Románia közigazgatási rendszere „alapvető probléma”, amely az 1968ba n létrehozott konstrukció eredménye. „Ez a közigazgatási rendszer akadályozza Románia fejlődését, s nézetem szerint az országnak 912 régióra (1968 előtti elnevezés szerint tartományra – szerk.) lenne szüksége” – hangsúlyozta a román államfő. Basescu kiem elte: annak ellenére, hogy beléptek az Európai Unióba, elismerik a problémákat. Hozzátette: Románia nem tudja száz százalékban kihasználni az EUtagság előnyeit. "A gazdaság növekszik, a pénzünk stabil, a turizmus elég jól működik, annak ellenére, hogy gon dok vannak a szolgáltatásokkal, a mezőgazdasággal – ez utóbbit a szárazság sújtja. Az előrejelzéseknek megfelelő növekedési paramétereken belül vagyunk” – mondta beszédében az elnök. 1968 előtt sem volt egységes székely régió, Maros autonóm tartományba a mai Kovászna és Hargita megye nagy része ugyanis nem tartozott bele. Az elnök által szorgalmazott közigazgatási átalakítási terv mindenesetre felveti a kérdést, hogy ezzel közelebb kerülhete a székely autonómia megvalósulása. vissza A harag és iránya Népszabadság • Demény Péter • 2007. augusztus 24. Basescu székely csárdása - ez Tibori Szabó Zoltán tudósításának címe (augusztus 16.), s a cikkben nyilatkozók, illetve a benne összefoglalt újságírói vélemények éppúgy felhív ják a figyelmet a román elnök lépéseinek populizmusára és az erdélyi magyarságot veszélyeztető mivoltára, mint Kis Tibor Székelyföldi bukolika című publicisztikája ugyanabban a számban. A szerző kolozsvári újságíró Megértem a félelmeket, hiszen Traian Ba sescu politikai "ütemérzéke" (Kis Tibor kifejezése) kétségtelenül kivételes (de akinek nem ilyen, az vajon politikuse egyáltalán?), és a székelyföldi magyarság nagy része, úgy tűnik, valóban meghatódott a mondataitól. Mielőtt azonban akár az egyik, akár a másik fölött ítélkeznénk, érdemes megvizsgálnunk, ki vagy mi miatt alakulhatott ki ez a helyzet. Basescu felfutásának okai a romániai politika helyzetében keresendők. Ebben az országban tizennégy éven keresztül vagy a kriptokommunista Ion Iliescu regnált , vagy pedig a jól nevelt, elegáns, kedves és teljesen középszerű Emil Constantinescu. A korrupció duzzadva dagadozott, a Nastasekormány idején pedig (2000 és 2004 között) riasztó méreteket öltött. A Ceausescurendszer bűneit szavakban mindenki elítélte, tettekben annál kevésbé. "Értünk volt gazember" - mindenkiről, aki párttitkárként, besúgóként, udvari költőként vagy bármi másként aljasságokat követett el, ez a kétségbeejtően nevetséges, megalázóan megbocsátó vélekedés alakult ki. Az erdélyi magyarság k örében is dúlt a megbocsátás. "Értünk" még inkább gazembernek kellett lenni, hiszen "mi" száz veszélyben, göröngyös utakon küzdöttünk azért, hogy tisztességtelenségben megmaradjunk. A politikai lotyók védelmében többen hivatkoztak Maupassant novellájára, a Gö mböcre, figyelmen kívül hagyva például azt a sokatmondó tényt, hogy abban a főszereplőnek egyetlen pillanatra sincs alkalma belekóstolni a hatalomba. Így vált Hajdú Győző, a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztője, a rendszer immoralitáson túli kiszolgálója a legfőbb gazemberből az egyetlen gazemberré; az egyre több kompromisszumba belemenő s ezekbe végül belerokkanó, 1957ben öngyilkosságot elkövetett Szabédi László pedig azzá a hőssé, aki mindannyiunk lelkét megmentette.
