Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-24
12 "Egység" - ez a jelszó tette mindez t, s az az ostobaság, amely szerint "az" erdélyi magyarság ilyen vagy amolyan, de mindenképpen homogén. Az egység az RMDSZ számára politikai eszközből hovatovább követelménnyé változott, elvárás lett: legyetek egyformák, mert akkor mindannyian ránk szavazt ok. Aki más utat képviselt, mint a szövetség (EcksteinKovács Péter, Kolumbán Gábor, Tőkés László), azt a vezetőség kizárta vagy marginalizálta, közben egyre az egység konok és fantáziátlan jelszavát visszhangozta, és nem töprengett el azon, mi is az egysé g ebben a helyzetben. Holott nagyon egyszerű: egység az, hogy legyünk hűek a jelenlegi vezetéshez. De talán az ütemérzékkel volt a legnagyobb baj. Mert az RMDSZ kétségtelenül sikeresen politizált, amíg sok mindent el lehetett érni alkudozással. Az alkudoz ás gyümölcsöző szakasza azonban a kétezres évek első felében lezárult, s a szavazóknak (de különösen a Székelyföldnek) látványosabb eredményekre lett volna szüksége. Jómagam akkor győződtem meg erről, amikor egy csíki ismerősömnek a kétnyelvű helységnévtáb lákat s a hivatalokbéli szabad magyar nyelvhasználatot dicsértem. Nekem, a kolozsvárinak ez csodálatosnak tűnt; neki, a csíkszeredainak, már nem annyira. "Ha 1985ben bementem valahová, már akkor mindenki magyarul szólt hozzám." Úgy látszik, az RMDSZben senki nem hallott egy ilyen mondatot. De akár hallott, akár nem, a diskurzus biztosan nem változott. Maradt az egység jelszava, könnyes és fenyőillatú Sütő Andrási frázisokkal leöntve és a fejek fölött lebegő, mindig lecsapni kész bunkósbottal. Az egység, amelynek már alkulehetősége is alig maradt; az egység, amely a visszamaradottság fázisában próbált tartani egy közösséget. Az igyekezet meghozta gyümölcsét: a Szász Jenő vezette ellenzék mindennek nevezhető, csak felnőttnek nem. Számukra az "autonómia" a z, ami az RMDSZ számára az "egység" - egy szó, amit csupán kiáltozni kell, aztán majd lesz valami. A rettentő Trianonfilmet követő még rettentőbb beszélgetés után Szász Jenő felhívta Koltay Gábort, és azt mondta neki, többet tett az erdélyi magyarságért, mint Markó Béláék tizenöt év alatt, holott a rendező egyetlen mondatot ismételgetett a talkshown: "A múltat tisztázni kell", miközben ő maga akadályozott meg bármilyen értelmes vitát. Sütő András helyett Wass Albert - az ember nem tudja, sírjone vagy nev essen. Ebbe a légüres térbe érkezett a félelmetes politikai ösztönnel és még félelmetesebb szereplési vággyal megáldott Traian Basescu. Az RMDSZ egykor jó politikusai (Markó Béla, Borbély László, Frunda György) elvesztették a diskurzusukat; az MPSZnek pe dig sohasem voltak jó politikusai. Mindenkinek van viszont egy "erdélyi magyarsága", amelyet (s amelynek helyzetét, sorsát, gyöngyét és homokját) elcsukló hangon emleget(i). Ha viszont másvalaki teszi ezt, akkor az sokaknak nem tetszik. Javaslom azonban, m ielőtt másra haragudna bárki is, gondolkodjon el a fentieken. Talán nem haragszik annyira; vagy talán még jobban haragszik - önmagára. vissza A román tanügyiek nem fogadják el Basescu terveit Magyar Hírlap 2007.08.24. N em akarják a románt idegen nyelvként taníttatni kisebbségi iskolásoknak a tanügyi igazgatók és tanácsosok, Traian Basescu elnök viszont ezt ígérte székelyföldi látogatásán. Bár Traian Basescu államfő közelmúltbéli székelyföldi látogatása alkalmával nyomat ékosan hangsúlyozta, hogy a kisebbségi iskolások számára a románt tanítsák idegen nyelvként, a tanügyi tárca igazgatóinak és tanácsosainak, valamint az oktatási szakszervezetek képviselőinek háromnapos sinaiai tanácskozásán a javaslat kemény ellenállásba ü tközött. A tizenegy tanügyi igazgató és tanácsos, illetve hat érdekvédelmi képviselő az egyetem előtti oktatást és az oktatási személyzet státusát szabályozó törvénykezdeményezésről folytatott vitában tért ki a román nyelv kisebbségi iskolákban történő okt atásának kérdésére. A rendezvényen Murvai László államtitkári tanácsos és Matekovics Mihály, a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának igazgatója is részt vesz. Míg a jelenlevők az oktatási döntéshozatal decentralizációja kérdésében egyetértettek, a rom án nyelv kisebbségiek számára történő oktatásának problémái heves vitát váltottak ki. A szaktárca magyar oktatásért felelős képviselői – nyilván az államfő székelyföldi kijelentéseitől is bátorítva – határozottan követelték a speciális tanprogramok összeál lítását a kisebbségi tanulók számára a román nyelv és irodalom esetében, továbbá azt is szükségesnek tartották, hogy e két tantárgyat a vizsgák alkalmával más szempontok alapján bírálják el a kisebbségi iskolákban. Mindez a szakminisztérium képviselőit is megosztotta, akik nem tudtak egységes álláspontra jutni a kérdésben, a legnagyobb ellenállást azonban az érdekvédelmi
