Reggeli Sajtófigyelő, 2007. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-08-02
22 A két nemzeti tanács látványosan megjelent Tőkés László oldalán, amikor Markó Bélával tárgyalt. A másik kettő ugyan támogatta a püspök európai képviselőjelöltségét, de kevésbé látványosan. Rossz nyelvek szerint csak kényszerből. Mert illett. Ám akkor még szó nem volt arról, hogy az EMNT elnöke esetleg a sokat szidott és inkább ellenségnek, mint ellenfélnek tekintett RMDSZ listáján válhat az erdélyi magyarság képviselőjévé az európai törvényhozásban. A kolozsvári származású, nagyváradi püspök. Nem egy székely atyafi. Már az t pletykálják polgári körökben, hogy az MPSZ elnöke, a leendő párt alapító atyja máris ellenzi, hogy Tőkés elfogadja az RMDSZ felajánlását. Mert akkor megerősödik az EMNT és az SZNT. Az MPSZ viszont veszít a súlyából. S ha esetleg Tőkés és Markó további eg yüttműködésben is megegyeznek, akkor hiába volt a sok küzdelem az MPP bejegyzéséért. Netán az új pártnak – ha meglesz – választási szövetségre kell lépnie az RMDSZszel. Ekkora csúfságot pedig aligha tud majd elviselni a harcos MPSZ. Meg aztán a sikere m ég kétségesebb, mint eddig. Hiszen mégiscsak Tőkés az úgynevezett polgári oldal frontembere. Középútkeresés, első olvasatban Új Magyar Szó 2007. augusztus 2. Szerző: Szűcs László Miközben a sajtó és a közvélemény arra a kérdésre v árt választ a kolozsv ári Markó – Tőkés találkozótól, hogy lesze közös választási lista, s ezen a református püspök melyik helyet foglalja majd el, a gyors megegyezésre számítóknak csalódniuk kellett. Ez nem jelenti azt, hogy eredménytelen lett volna a megbeszélés, de augusztus végéig várniuk kell a közös listára kíváncsiaknak, feltéve, hogy lesz ilyen. A felek hasonlóan gondolkodhattak, hiszen mind az RMDSZ vezetői, mind Tőkés Lászlóék egyegy programlistával, tervezettel érkeztek. Azóta tudjuk, közös munkacsoportban próbálják egy csomagba összehangolni mindazt, amit előzetesen a maguk részéről fontosnak tartottak partnereik, illetve a nyilvánosság tudomására hozni. Erős a gyanúm: ha a két szöveg kapcsán nagy vonalakban sikerül közös nevezőre jutni, akkor nem lesz akadálya an nak, hogy ősszel együtt vágjanak neki a választásnak. Ennek feltételezett sikere megkönnyítheti az utat a további választási együttműködések irányába. Egymás mellé téve a két szöveget (ahogy az ÚMSZban is olvashattuk), úgy egyharmadukban találni olyan pon tokat, amelyek tárgyukban megegyeznek. Akad olyan téma is, ahol a meggyőzés fölösleges, nyitott ajtón kopogtatnak be egymáshoz. Szinte szó szerint megegyezik például a két szöveg a restitúció gyorsítását illetően. Ugyancsak mindkét fél sürgeti a választá si törvény módosítását, ám itt eltérnek a vélemények a részleteket illetően. Hasonlóan fogalmaz a két dokumentum a közoktatási és felsőoktatási intézményrendszer megerősítése tekintetében. Az EMNT külön említi a román nyelvoktatás kérdését, illetve a föl drajz és történelem anyanyelven történő tanításának igényét. Alighanem ezen sem különbözik össze a közös munkacsoport. Ugyancsak összeilleszthető az RMDSZtervezet 6. és 7. pontja a szülőföldön maradás ösztönzése, a szociális kérdések képviselete Tőkésék indítványával az Erdélyi Magyar Alap létrehozására vonatkozóan. Az eddig soroltaktól eltérő jellegű két olyan része a tervezeteknek, amely ugyanazt a témát említi homlokegyenest eltérő megközelítésben. Az első a kisebbségi törvényre vonatkozik, ezen belü l a különböző autonómiaformákra. Miközben az RMDSZ támogatást kér a jogszabálytervezet elfogadtatásához, az EMNT és az SZNT vezetői a törvény közvitájának újrakezdését, a tervezet módosítását tartják kívánatosnak. Tegyük hozzá: a parlamenti ciklus utol só évébe fordulva csekély az esélye annak, hogy a román pártok bármelyik változat elfogadtatásának zöld utat adjanak. Hasonló a helyzet a gazdasági fejlesztési régiók tekintetében. Az RMDSZ e tárgyban is a maga
