Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-05
12 kapcsán a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy Robert B. is aközött a hatszáz személy között volt, akit ellenőriztek az ügy kezdetekor, de bombabiztos alibije okán vallomását nem jegyzőkönyvezték. A rendőrségi szóvivő magyarázata szerint a nyomozati ak tákban azért sem szerepel Robert B. vallomása, mert nem tanúként hallgatták ki, csupán magyarázatot kértek tőle. "Ez az ügy elvesztette minden jogi vonatkozását. Ez a rendőrség vezetőinek háborúja egy állampolgár ellen" – fakadt ki akkor az ügyvéd, de a ha tóságok nem kommentálták véleményét. A lány ügyvédje, Roman Kvasnica májusban kifogásolta a nyitrai kerületi és járási ügyészek elfogultságát is. Arra hivatkozott, hogy nem rendelték el a védencét ért támadás vizsgálatának folytatását, és beleegyezésüket adták a lány elleni vádemeléshez. A harmincnyolc ügyész mindegyike írásban nyilatkozott arról, hogy nem érzi elfogultnak magát. Ennek alapján Dobroslav Trnka főügyész a múlt héten úgy ítélte meg, hogy az ügyben továbbra is a nyitrai ügyészek járhatnak e l. Malina Hedvig jogi képviselője erre úgy reagált, hogy továbbra is panaszt tesznek minden döntés és intézkedés ellen, ha törvénytelenséget vagy elfogultságot tapasztalnak. vissza Kelet és Nyugat között fényévnyi a különb ég Magyar Hírlap 2007.07.05. Magyarországnak harmincharmincöt, Romániának negyvenötötven, Bulgáriának pedig száz évre van szüksége ahhoz, hogy elérje a nyugateurópai országok jelenlegi fejlettségi szintjét. A felzárkózás elengedhetetlen feltétel e a fenntartható gazdasági növekedés – derül ki egy amerikai felmérésből. A Los Angelesi Kalifornia Egyetem (UCLA) keleteurópai kutatórészlege azt állítja, hogy a 2004es és a 2007es európai uniós bővítés lehetőséget teremtett a keleteurópai blokk nak az Európába való visszatérésre. A térség érintett országai nemcsak gazdasági értelemben térhettek vissza, hanem "intézményes" formában is integrálódhattak oda, ahová tartoznak. A kontinens nyugati és keleti része között azonban nagy eltérések tapasztal hatók. Bár számos területen megindult a felzárkózási folyamat, a keleti régió uniós tagállamainak még hosszú időbe telik a jelenlegi nyugati fejlettségi szint elérése. Az UCLA számításai szerint Magyarországnak harmincharmincöt év kell még a felzárkózásho z. Noha Románia gazdasága lendületesen fejlődik, az elmaradás nagy: keleti szomszédunk negyvenötötven esztendőre áll a fejlett világtól. Eközben Szlovénia öt éven belül nyugateurópai országgá válhat, a cseheknek huszonöt évre van szükségük ehhez, Bulgá ria viszont csak száz év múlva juthat el a nyugati szintre. Mindehhez azonban a fenntartható gazdasági növekedés elengedhetetlen feltétel. Az UCLA kutatása szerint a keletközépeurópai országokba 1989 óta 240 milliárd dollár összegű tőke érkezett, ennek következtében megindult a felzárkózás a termelékenység területén is. Hazánk jelenleg az EU átlagának hatvan százalékán áll. A működő tőke túlnyomó része a kontinens fejlettebbik részéről származik, az amerikai tőke jelenléte nem domináns. Az amerikai szak értők szerint a beáramló tőke mögött a globalizáció áll, aminek a lényege nem túlságosan bonyolult: piacszerzés, olcsó munkaerő és specializált termelésre való törekvés.
