Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-31
8 Ugyanakkor a kétnapos találkozó oldalvizein szakértők tárgyalnak az egyelőre cseppfolyós állapotban levő dokumentumról. A középtávra szóló külstratégia elkészítésének igénye komolyabb formában tavaly nyáron merült fel a kormány részéről, a Külügyminisztérium által ko ordinált munkába tudományos műhelyek, egyetemek, egyegy részterület ismert szakértői kapcsolódtak be. Miután az első résztanulmányok tavasszal elkészültek, a legutóbbi hetekben már nyolc összefoglaló elemzés is tető alá került - ezek szolgálnak majd alapk ént az elképzelések végleges formába öntéséhez. Az elképzelések szerint ősszel - legkorábban október közepén - kerülhet az anyag a kormány elé, amely a végleges verziót szándékai szerint még ez évben az Országgyűlés elé terjeszti majd. A koncepció abból indul ki, hogy az euroatlanti integrációval és a globalizáció térnyerésével a magyar külpolitika cél és eszközrendszere is átalakul. Végső soron az új kihívásokra adott válaszoktól függ majd a magyar külpolitika sikere. Az elkészült tanulmányok egyik sze mbetűnő vonása, hogy a külstratégiában a biztonság kérdésének milyen alapvető helyet szánnak a szakértők. Ennek indokát abban látják, hogy a biztonság átfogó kategóriává vált a globalizálódó világban, és ez a katonai biztonság mellett kiterjed a gazdasági, környezeti, energiaellátási ügyekre is. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi biztonsági rendszer szereplői között olyan új, nem állami szereplők jelentek meg, mint a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés. További kihívás a tömegpusztító fegyverek elle nőrizetlen terjedése, új hatalmak - Kína, India - felemelkedése, a tömeges nemzetközi migráció, a globális felmelegedés és az esetleges vízhiány. A Demokratikus Átalakulásért Intézet által jegyzett öszszefoglaló tanulmány e helyzetben Magyarország alapve tő dilemmáját abban látja: külstratégiájában követni, vagy alakítani akarjae a nemzetközi viszonyokat? Mivel a kihívások egyik része közvetlenül, mások viszont csupán áttételesen érinti hazánkat, a szakértők úgy látják, hogy a kockázatok kezelése eltérő m egközelítést igényel magyar részről. A globális kihívásokon kívül léteznek számunkra regionális jellegűek is - ezek közül a legfontosabb a nyugatbalkáni válság. "Az az ország, amely bármely okból nem áldoz megfelelő, jelentős összegeket a biztonság erősít ésére és a válságok kezelésére, nem várhatja el, hogy komoly részese legyen a döntési folyamatoknak. Így van ez a NyugatBalkán esetében is, ahol a magyar ráfordítás talán csak a katonai erő területén éri el a megfelelőség alsó szintjét; ennek megfelelő be folyásunk és érdekérvényesítési kapacitásunk is" - vonja le következtetést az összefoglaló tanulmány. Hasonló hangsúlyt kap külkapcsolati stratégiát megalapozó anyagokban a gazdasági biztonság. Ennek kapcsán felmerül a részstratégiák feltűnő hiánya egyeb ek között a fenntartható növekedéssel, az energiaellátási biztonsággal, migrációval kapcsolatban. Azt is "nyílt titoknak" nevezi a Világgazdasági Kutatóintézetben készült tanulmány, hogy "egy évtizede nincs átfogó magyar integrációs stratégia, amit az EUt agság és abban a magyar érdekek sikeres képviselete már régóta szükségessé tenne". Ami az energiafüggőséget illeti, szakértők szerint ennek mértéke a következő tíz évben érdemlegesen aligha lesz csökkenthető. Az orosz energiafüggőség külön gond. A közrem űködő szakemberek úgy vélik, hogy az adott helyzetben helytelen lenne mindenféle oroszellenesség akár energiaügyekben, akár a magyarországi orosz beruházások esetében, mivel mindenfajta diszkrimináció Moszkvával szemben növelheti az energetikai sebezhetősé g kockázatát. Egy ilyen politika azzal járhatna, hogy a tervezett nemzetközi gázszállító rendszerből Magyarország tranzitországként is kiesik, ennek következtében pedig e függőség már nemcsak az orosz szállítóval, hanem azzal a tranzitországgal szemben is növekedne, ahonnan hazánk irányában leágazna egy vezeték.(K. T.) vissza Működik a Koszovótrojka Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. július 31. - A legjobb az lett volna, ha az ENSZ BT határozatot tudott volna hozni Koszovó függetlensége ügyében, de a sikertelenség ellenére sem szabad felhagyni a tárgyalásokkal - mondta FrankWalter Steinmeier német külügyminiszter, a nagyköveti konferencia vendége a Népszabadság kérdésére. Steinmeier korábbi javaslatáról - mely szeri nt az EU, az USA és Oroszország alkot hatna nemzetközi "trojkát" a tárgyalások folytatása érdekében - elmondta: Szerbiát és Koszovót ismét tárgyalóasztal mellé kell ültetni. - Javier Solana, az EU kül- és
