Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-31
9 biztonságpolitikai főképviselője Németország londoni nagykövetét, Wolfgang Ischingert kér te fel a közvetítésre - közölte Steinmeier. Koszovóról is beszélt Gyurcsány Ferenc a külképviseletvezetői értekezlet első napján tartott beszédében a Bem téri Külügyminisztériumban. - Ha én jól értem Putyint, ebből nem lesz megállapodás, mert Oroszorszá gnak elvi elutasító álláspontja van Koszovóval kapcsolatban - mondta a kormányfő. A miniszterelnök szerint el kell kerülni az unilaterális lépéseket, bár a koszovói függetlenségi folyamat megállíthatatlan. - Koszovó kérdésében együtt kell menni az Egyesült Államokkal - mondta Gyurcsány, aki szerint fontos, hogy a NATO és az EU egységesen lépjen fel. - Ha nem tudjuk megoldani, akkor mit keresünk a világban? - tette fel a kérdést. Az Európai Unió elnökségének tapasztalatait, biztonsági kérdéseket, és Angela Merkel kancellár ősszel esedékes budapesti látogatását tárgyalta meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök FrankWalter Steinmeierrel. A német külügyér szerint a magyarnémet kapcsolatok a mostaninál tulajdonképpen aligha lehetnének jobbak: egyedül a kulturális együttműködésen lehetne még dolgozni. Ennek részeként Göncz Kinga külügyminiszter és Steinmeier kétoldalú külügyminisztériumi megállapodást írt alá diplomatacseréről és továbbképzésről.(Z. E.) vissza Fundamentalista coming out Népszabadság • Buda Péter • 2007. július 31. A Fidesz elnökének tusnádfürdői beszédét megdöbbentő politikai paradigmaváltásként kellett volna értékelnie a hazai közélet szereplőinek. A beszéd lényege röviden: Orbán Viktor nyíltan és végérvényesen v állalta új politikai identitását: a modernista demokráciák alapvető filozófiai premiszszáival való szakítást. Kiderült: a pártelnök a nyugati demokráciákban eleddig ismerttől és elismerttől alapvetően különböző politikai távlatokban gondolkodik. A két po litikai tábor kibékíthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tűnő szembenállása mögött sokan - jobb híján és a pártok felettiség egyfajta értelmiségi sikkjeként, üres pózaként - csupán Gyurcsány és Orbán személyes acsarkodását látják. S ezzel szem elől veszt ik a két oldal ideológiája közötti antagonisztikus ellentét lényegét. Az elmúlt évek során kitartóan hangoztattam, hogy Orbán viselkedése érthetetlen az általa immár teljes vállszélességgel vállalt antimodernistafundamentalista politikai "filozófia" nélkü l. A leíró és kvantitatív módszerekkel dolgozó politikai elemzők azonban láthatóan képtelenek voltak Orbán "spirituális politizálásának" értelmezésére, azt jobbára egy szűk választói réteg felé tett pragmatikus s a pártelnök által sem komolyan vett gesztus ként kezelték. Pedig a hazai politikai küzdelmek kibékíthetetlenségének alapvető oka az orbáni fundamentalistaspirituális politikai ideológiában rejlik. Orbán joggal állítja beszédében, hogy "ezt az összefüggést, amiről most beszélek, Magyarországon a p olgári erőkön kívül más még nem képviseli. Talán fel sem ismerte." Korábban egy helyütt megjegyeztem, hogy a hazai politikai fejleményekkel foglalkozó elemzések "lényegében mellőzik korunk egyik legforradalmibb fejleményének, a világszerte újjáéledő antimo dernista vallásipolitikai fundamentalizmusnak a figyelembevételét, illetve e jelenség hazai politikai színtéren való megnyilvánulásának, politikai, társadalmi következményeinek vizsgálatát". Az antimodernizmus, mint politikai filozófiai irányzat, a modern itás azon alaptételének elutasításán alapszik, amely szerint az állam célja pusztán a társadalomnak, mint az egyéni törekvések racionális egyeztetésén alapuló egalitárius társulásnak a védelme, működésének biztosítása. Az antimodernisták szerint a politiká nak egy ősalaphoz, teloszhoz - a "teremtés rendjéhez" - kell igazodnia. Az antimodernista állam egy egyetemesnek tételezett erkölcsi rend érvényre juttatását célul kitűző, állampolgárait ennek jegyében (át)nevelő, irányító hierarchikus közösség. Az Orbán á ltal is emlegetett nemzetközi paradigmaváltásra szintén fölhívtam már a figyelmet egy korábbi írásomban: "Korunk legfőbb kérdése... a politikai hatalom legitimációjának válsága, amelynek lényege: a Nyugaton bevett szekuláris - a normatív rendjét az egyéni érdekek ütköztetésére és megfeleltetésére építő - világi demokrácia eszméje kezd kimerülni. Egyre többen vannak, akik a politikai rendre ismét, mint valami felülről származtatott, abszolút értékrendre akarnak tekinteni." Tusnádfürdő szó szerint visszaiga zolta ezt. Orbán - egyébként meghökkentően színvonaltalan - beszédének elsőrendű célja nem a szegények és a középosztály közötti szövetség tartalmatlan jelszavának - hanem egy új politikai filozófiának a meghirdetése volt. Valóságos antimodernista coming o ut: "Európában egy új politikai és szellemi korszak kezdődött, és egy új politika van kibontakozóban" - hallhattuk. Ennek lényege az eddigi "morális relativizmussal" szemben a "teremtés rendjét" érvényesítő politizálás. Orbán szembeállítja az egyéni
