Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-31
7 "Nekünk van igazunk!" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az ország energiapolitikájáról beszélve Népszabadság • Zalán Eszter • 2007. július 31. Az elmúlt egy év külpolitikai szempontból sikeresnek mondható - fejtette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a nagykövetek értekezletén tartott előadásán. Ugyanakkor hozzátette: "amit 1015 éve gondoltunk a külpolitikáról, az ma már nem érvényes, hiszen egy dolog állandó: a foly amatos változás." Gyurcsány szerint 2004 után a magyar külpolitika hármas célrendszere (euroatlanti integráció, előrelépés a szomszédságpolitikában és a magyar kisebbségek helyzetének rendezése) jobbára érvényesült, ezért újra kell fogalmazni a külpolitika i stratégiát, új hangsúlyok megjelölésére van szükség - emlékeztetett a miniszterelnök. Mint mondta: tavaly nyáron megkezdődött a munka. - Elvszerű, ugyanakkor gyakorlatias lenne a magyar külpolitika - mondta Gyurcsány beszédében. - Most is úgy gondolom, hogy nekünk van igazunk - jegyezte meg Gyurcsány Ferenc az energiapolitikai kérdésekkel kapcsolatban. A miniszterelnök szerint a szövetségesi, partneri együttműködés erősítése néha összeütközésbe kerül a magyar nemzeti érdekekkel, s itt van leginkább szük ség az okos elemzésre, hogy "be kelle vállalni a konfliktust vagy sem". Gyurcsány most egyetlen ilyen kérdést lát: az energiapolitikát. - Látom a fokozódó bizalmatlanságot Washington, Brüsszel és Moszkva között, ez időnként túlzónak tűnik, a régi félelmek éledtek újjá. Oroszország nem átmeneti szereplője lesz ennek az új világnak - adott gyorselemzést a miniszterelnök. Mint mondta: "ebben a dologban az EUnak van dolga, de az unió mi vagyunk, magyarok is". - Nem mi osztjuk a lapokat - tette hozzá Gyurcsány . A kormányfő szerint a kor tartósan jelenlévő kihívásai: egyrészt Kína és DélkeletÁzsia megtorpanás nélküli fejlődése, mellyel összefüggésben megjegyezte, hogy az EU és az USA szupremáciájával kapcsolatos nézetek ma már nem alkalmazhatók. Másrészt Gyur csány értékelése szerint a nemzetközi terrorizmus hosszan elhúzódó jelenség, amely megterheli a szövetséges kapcsolatokat. Harmadrészt a kormányfő szerint a sikeres uniós bővítés teljesen új kihívásokat jelent. - Kiderült, hogy az újonnan csatlakozott orsz ágok sajátos fejlődése és az arra adott válaszok nem maradnak nemzeti térben - utalt a lengyelek példájára. Negyedik kihívásként a miniszterelnök kitért Oroszországra is, mely szerinte az elmúlt 34 évben nemzeti öntudatára ébredt, és újfajta szerepet kér magának. Gyurcsány vázolta: a kilencvenes évekre jellemző amerikaiorosz mélyülő partnerség már a múlté, és mindkét oldalon megnőtt a bizonytalanság és a gyanakvás. - A kérdés eldőlt: az EU többsebességes lesz - mondta Gyurcsány az unióról, viszont hangs úlyozta: Magyarország uniópárti. Szerinte az unión belül a tudományos kutatás és a fejlesztés kérdéseiben, energiaügyekben, kül- és biztonságpolitikában, bel- és igazságügyben, a migrációs politikában kellene "egyesíteni a nemzeti szuverenitásokat". Magyar ország részéről az igazságügyi és belügyi témákban kell az együttműködés elmélyítésre törekedni. Magyarország támogatja az Európai Unió bővítését a balkáni országokkal, kérdés persze, lesze ehhez politikai akarat Európában. Nehezebbnek nevezte Törökország uniós csatlakozását, mert ebben már az a kérdés, hogy markánsan eltérő kultúrájú társadalmak miként tudnak együtt élni. Gyurcsány a magyar ellenzéknek is üzent a Bem térről: szerinte visszafogottnak kell lennünk a szomszédokkal szemben, mert ezeréves ál lamiságunk sokáig akadályozta az ő államiságukat. - A jó szomszédsági kapcsolat előfeltétele a kisebbség segítésének - mondta a kormányfő, és hozzátette: "a szomszédsági kapcsolatok nem eshetnek a nemzeti kisebbségi kérdés megítélése alá". Gyurcsány Gönc z Kingával tartott sajtóértekezletén a Népszabadság kérdésére kiderült: feltehetően 2008 után is szükség lehet a magyar jelenlétre Afganisztánban. vissza Új kockázatokkal szembesül a magyar külpolitika Népszabadság • Munka társunktól • 2007. július 31. A készülő magyar külkapcsolati stratégia hivatalosan, külön napirendi pontként nem szerepel a nagyköveti értekezleten; ennek oka, hogy a dokumentum értesüléseink szerint még nincs kikristályosodott állapotban.
