Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-21
49 Ebből az derül ki, hogy a magyar választóknak valamivel több mi nt a fele szavazott a két magyar pártra, a többiek ukrán pártokra adták a voksukat. Mindez a mostani lehetőségeinket is behatárolja. Hiszen ha begyűjtöttünk volna annyi szavazatot a helyhatósági választáson, amennyi egy parlamenti helyre elég, akkor jóval jelentősebbek lennének az esélyeink arra, hogy befutó helyet kapjunk, mert mondhatnánk, hogy szavaztak ránk negyvenezren. Ebben az esetben olyan nyolcvanszázalékos lenne a befutó hely esélye, mert ennyi szavazatot már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Való színűleg a tizenkilenc ezret se, de ez még nem feltétlenül elég ahhoz, hogy bejutó hellyel akarják jutalmazni. – Közeledik egy másik dátum is, 2008. január 1., amikor Magyarország tagja lesz a schengeni övezetnek. A kárpátaljai és a vajdasági magyarokat súlyosan fogja érinteni az új helyzet, mert a mainál is nehezebben jutnak el Magyarországra. Hogyan történik most a vízumkiadás? – Nehéz erről megfelelő információkat szerezni. Egyszerűen azért, mert akit megaláznak és ötször megfuttatnak, hogy még ilyen papírt hozzon, még amolyat, hogy vízumot kaphasson, az nekünk elsírja ugyan a bánatát, panaszt tenni, tiltakozni a konzulátuson azonban nem mer, mert kell majd megint a vízum, újra ugyanoda kell majd mennie, és ez visszatartja. Nem tudunk mit tenni. Amikor valaki panaszkodik, én akkor azt válaszolom, hogy szívesen segítek, írja le a panaszát, hogy én ekkor és ekkor odamentem, ez és ez a tisztviselő lekáromkodott, vagy miután azt mondta, hogy ilyen papírt hozzak, és elvittem, azt mondta, hogy hozzak inkább e gy másikat. Nem fogják leírni. De amikor ezt nekem elpanaszolják, olyankor nem hazudnak. És a dolog szépen áll a levegőben. – A közelmúltban Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul kérdésemre azt válaszolta, hogy a vízumot magyar igazolványra is kiadják, anél kül hogy más támogató iratot kérnének. – Néha előfordul, hogy valóban csak magyarigazolványra is adnak vízumot. Ez azonban ritka eset. A konzulok ezt általában nem tartják be. A főkonzulhoz az ilyen hírek talán el se jutnak. Most folyik a schengeni rends zer csúszó bevezetése. Az utolsó lépés maradt hátra, amikor elveszik majd a harmincöt eurót. – Általában hetvenöt euró az uniós vízum, a harmincöt már küzdelem eredménye. A küzdelmet azonban nem szabad abbahagyni. Hogyan kellene kidolgozni egy visszatérí tési rendszert annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok visszakapják a vízumdíjat? – Ez Magyarországon múlik. De Magyarország azt se tudja elérni, vagy nem is akarja, hogy az emberei a határon tisztességesen viselkedjenek azokkal, akiknek már van vízu muk. Naponta elsírják nekem, hogy milyen csúnyán viselkednek a magyar vámosok és határőrök. Leginkább a vámosok. Mire én azt mondom nekik, hogy tessék megjegyezni a nevét, és feljelenteni. Felajánlom, hogy én magam fogok az ügyben közbenjárni. De ezek az e mberek a följelentést nem teszik meg, mert nem bíznak a hatóságokban, és meg vannak félemlítve. Úgy beszélnek velük, mint a kutyával. A nőket letaperolják. Ennek kétségtelenül az az alapja, hogy a népesség jelentős hányada, hogy úgy mondjam, kiskereskedele mmel foglalkozik. Nem vagy nem teljesen legális, amit művelnek, emiatt kiszolgáltatottak, és a kiszolgáltatottságuk szüli ezeket a helyzeteket. Ez az oka annak, hogy mindent eltűrnek és hallgatnak. Ha az igazságra kíváncsi valaki, végezzen szociológiai mód szerekkel anonim felmérést, így volna esély arra, hogy a valóságos kép kirajzolódjon. Egy névtelen vizsgálat feltárná, mit jelent az, amikor egy népesség a végtelenségig le van szorítva és meg van alázva egzisztenciálisan, és ebből következően mentálisan i s. Ezek a példák mutatják, hogy mit jelent az igazi elnyomott sors. Négyszemközt minden kárpátaljai tucatjával mesél ilyen sztorikat. De hivatalos panaszokban a tényleges helyzet nem fog megjelenni. Az ismertté vált esetek a valóságnak csak töredékét adják ki. Ennek következtében a valóságot nem lehet jogilag dokumentálni, mert a sértettek nem kérnek segítséget. Pontosan olyan ez, mint a családon belüli erőszak. Egy lány ritkán fog arról feljelentést tenni: hányszor kell eltűrnie, hogy letaperolják egy kart on cigarettáért. Tehát ilyen indikátorral is lehet illusztrálni, hogy hányadán áll a magyarság. Vagy azzal, hogy hány kört hajlandó futni azért, hogy megkapja a vízumot. – A közelmúltban látogatott Budapestre Viktor Juscsenko, Ukrajna elnöke. Kíséretében itt járt ön, és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Milyen tapasztalatokkal járt ez az utazás? – Miután megérkeztünk a találkozók helyszínére, kiderült, hogy az ukrán küldöttség két részből áll, hivatalos és nem hivatalos kísérő kből. Az előbbiek a megfelelő szállodában laknak, a kíséret másodosztályú tagjai pedig maguk oldották meg az utazást, a szállást, és megehették a magyar fogadó fél által feltálalt díszebédeket. Vegyék
